Izabela Czartoryska

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Izabela Czartoryska
Alexander Roslin 003.png
Született 1746. március 3.[1][2]
Varsó[3]
Elhunyt 1835. július 15. (89 évesen)
Jarosław County
Állampolgársága
Házastársa Adam Kazimierz Czartoryski
Gyermekei
  • Maria Wirtemberska
  • Adam Jerzy Czartoryski
  • Konstanty Adam Czartoryski
  • Zofia Czartoryska
SzüleiAntonina Czartoryska
Georg Detlev von Flemming
Foglalkozása
  • salonnière
  • író
  • műgyűjtő
  • filantróp
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Izabela Czartoryska témájú médiaállományokat.

Izabela Dorota Czartoryska (születési neve: Fleming; Varsó, 1746. március 3.Wysocko, 1835. július 15.) lengyel nemes, kertészeti szakíró, műgyűjtő, az első lengyel múzeumnak, a krakkói Czartoryski Múzeumnak a megalapítója.

Élete[szerkesztés]

Kazimierz Wojniakowskiː Izabela Czartoryska cigány jelmezben

Apja Jerzy Detloff Flemming kincstárnok, anyja Antonina Czartoryska hercegnő volt. Édesanyját születésekor elvesztette. 1761. november 18-án Wołczynban összeházasodott Adam Kazimierz Czartoryski herceggel, így hercegi rangra emelkedett. Férje 1805-ben magyar honfiúsítást nyert,[4] 1808-ban 4000 Ft adománnyal hozzájárult a Ludovika építéséhez.[5]

A 18. századi szokásoknak megfelelően férjével nyitott házasságban élt. Buja szerelmi kalandjait később szégyellte. Korabeli szóbeszéd szerint viszonya volt Nyikolaj Repnyin orosz követtel – aki II. (Nagy) Katalin megbízásából szinte kormányzói jogokat gyakorolt az orosz befolyás alatt álló Lengyelországban – és egyik fia, Adam Jerzy Czartoryski herceg tőle származott. Maria Wirtemberska nevű lánya apja valószínűleg II. Szaniszló Ágost lengyel király volt, Cecilia Beydale törvénytelen gyermekének pedig Kazimierz Rzewuski magas rangú katonai hivatalnok. Cecilia Párizsban született és azért nem lehetett a törvényes gyermeke, mert a fogantatásakor férjétől külön élt. A származását azért volt szükséges felfedni, mivel féltestvérével, Konstanty Adam Czartoryskival szerelembe esett.

1772-ben Párizsban találkozott Benjamin Franklin amerikai politikussal és feltalálóval, valamint Jean-Jacques Rousseau és Voltaire francia filozófusokkal. Rousseau ekkoriban fejezte be a lengyel kormány megrendelésére készített A lengyel kormány figyelmébe című esszéjét.

1775-ben férjével átalakították a Puławyban álló Czartoryski Palotát, ami fontos szellemi és politikai találkozóhellyé vált. Lengyelország ezekben az években jelentős jogi, kulturális és gazdasági reformokat hajtott végre annak érdekében, hogy megakadályozza felszámolását a Porosz Királyság, a Habsburg és az Orosz Birodalom által. A Czartoryski-udvar az egyik legliberálisabb és leghaladóbb központ volt, bár időnként botrányok is előfordultak itt.

Ő fedezte fel a fiatal festő, Aleksander Orłowski tehetségét. Orłowski Kościuszko Tádéhoz hasonlóan támogatást kapott a Czartoryskiaktól festőtanulmányaihoz és később részt vett a Kościuszko-felkelésben.

Lánya, Maria Wirtemberska Poroszországba házasodott. Ennek esküvőjén II. Frigyesnek beszélt arról a félelméről, hogy férjét megmérgezik a II. Szaniszló Ágost lengyel királlyal való politikai szembenállása miatt. Frigyes kinevette azzal, hogy csak a királyokat mérgezik meg.

1784-ben belépett a Hazafias Pártba (Stronnictwo Patriotyczne). A párt az egyik legkiemelkedőbb reformerő volt az 1788-1792 között működő nagy szejm idején. Ez a szejm alkotta meg a fontosabb polgári reformokat, többek között az 1791. május 3-i alkotmányt.

A Kościuszko-felkelés leverése után, 1795-ben fiait, Adamot és Konstantyt politikai túszként II. Katalin Oroszországba hurcoltatta.

1796-ban megkezdte a háborúk alatt romossá vált palotájának újjáépítését. Ekkor alapította a múzeumot. Az első tárgyak török hadizsákmányból származtak, III. Sobieski János lengyel király 1683-ban Bécs ostrománál szerezte őket. A gyűjtemény később a lengyel királyi kincstár és a Czartoryskiak műkincseivel gazdagodott. 1801-ben nyitotta meg a Szibüllák temploma (Świątynia Sybilli) nevű rotundát, mely múzeumként szolgált. A tárgyakat szentimentális stílusban mutatta be, az emberi élet dicsőségének vagy nyomorúságának rekvizitumaiként. Az 1830-as novemberi felkelés után a múzeumot bezárták. A tárgyakat Adam Jerzy Párizsba, a Hôtel Lambertbe menekítette, mely a család új rezidenciájaként, egyben a nagy emigráció egyik politikai központjaként működött. A múzeumot unokája, Władysław Czartoryski nyitotta meg újra Krakkóban 1876-ban. A rendszerváltás után, 1992-ben alapítvány létesült a múzeum kezelésére. A 86 ezer múzeumi tárgyat és 250 ezer könyvtári tételt tartalmazó, a leggazdagabb és legrégebbi európai magángyűjteményt 2016-ban a lengyel állam megvásárolta Adam Karol Czartoryski hercegtől.[6] A kollekció legértékesebb darabja Leonardo da Vinci Hölgy hermelinnel című képe.

Könyvei[szerkesztés]

  • Gondolatok a kertépítésről (Myslí różne o sposobie zakładania ogrodów), 1805
  • Zarándoklat Dobromilban avagy a vidék tudománya (Pielgrzym w Dobromilu, czyli nauki wiejskie), 1818 körül

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső kapcsolatok[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Izabela Czartoryska című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Izabela Czartoryska című lengyel Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.