Ugrás a tartalomhoz

Ixmiquilpan

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ixmiquilpan
Ixmiquilpan címere
Ixmiquilpan címere
Közigazgatás
Ország Mexikó
ÁllamHidalgo
KözségIxmiquilpan
Irányítószám42300
Körzethívószám759
Népesség
Teljes népesség 34 814 fő (2010)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság1690–1730 m
IdőzónaCST (UTC-6)
CDT (UTC-5)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 20° 28′ 42″, ny. h. 99° 13′ 01″20.478410°N 99.216970°WKoordináták: é. sz. 20° 28′ 42″, ny. h. 99° 13′ 01″20.478410°N 99.216970°W
Ixmiquilpan (Hidalgo)
Ixmiquilpan
Ixmiquilpan
Pozíció Hidalgo térképén
Ixmiquilpan honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Ixmiquilpan témájú médiaállományokat.

Ixmiquilpan egy város Mexikó Hidalgo államának középső részén. 2010-ben lakossága megközelítette a 35 000 főt.[2]

Földrajz

[szerkesztés]

Fekvése

[szerkesztés]

Ixmiquilpan Hidalgo állam középpontjától kissé nyugatra található a Vulkáni-kereszthegység és a Keleti-Sierra Madre találkozásánál egy viszonylag sík, a város területén északról dél felé lassan emelkedő termékeny medencében. Közvetlen környezetét szinte teljes egészében mezőgazdasági művelés alá vonták, délre található egy kis matorral, illetve délnyugatra rétek, legelők terülnek el.[3]

Éghajlat

[szerkesztés]

A város éghajlata meleg, de nem rendkívül forró, és viszonylag száraz. Minden hónapban mértek már legalább 33 °C-os hőséget, a rekord elérte a 40 °C-ot is. Az átlagos hőmérsékletek a januári 13,9 és a májusi 21,4 fok között váltakoznak, októbertől áprilisig fagyok is előfordulnak. Az évi átlagosan 361 mm csapadék időbeli eloszlása nagyon egyenetlen: a májustól októberig tartó fél éves időszak alatt hull az éves mennyiség több mint 80%-a.

Ixmiquilpan éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)38,535,738,039,039,540,535,039,533,535,536,433,940,5
Átlagos max. hőmérséklet (°C)24,426,529,330,931,029,227,928,126,926,225,424,327,5
Átlaghőmérséklet (°C)13,915,418,020,321,421,320,520,419,817,915,814,418,3
Átlagos min. hőmérséklet (°C)3,44,26,89,611,813,413,112,712,79,66,24,49,0
Rekord min. hőmérséklet (°C)−9,0−7,2−4,0−2,52,01,05,05,01,0−3,0−6,0−5,5−9,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)10782345614945653396361
Forrás: Servicio Meteorológico Nacional[4]


Népesség

[szerkesztés]

A település népessége a közelmúltban folyamatosan növekedett:[2]

Év Lakosság
1990 26 967
1995 29 097
2000 30 831
2005 32 679
2010 34 814

Története

[szerkesztés]

Eredeti neve Zectccani volt: ez a szó az otomi nyelvből származott, jelentése porcsin. Mai neve a navatl nyelvből származik és négy részből áll: az itztli jelentése „rövid kés, bicska”, a milli jelentése „megművelt föld”, a quilitl „ehető füvet” jelent, míg a pan egy helynévképző, így az egész összetétel valami olyasmit jelenthet, hogy „(rövid) kés alakú levelekkel rendelkező növényeket termesztő földnél levő hely”.[5]

1906 és 1910 között felépült a községi palota és a Higaldo Színház, amelyet a függetlenség kikiáltásának századik évfordulója előtt avattak fel. A mexikói forradalom során a pénzszűkében levő helyhatóságok újabb adók befizetését követelték, ezért egy Sotero Lozano nevű cardonali lakos vezetésével lázadás tört ki több közeli faluban is. 1912. december elsején avatták fel a Maye városrész hídját, amely Fernando Álvarez kezdeményezésére épült fel. 1918-ban Venustiano Carranza, a forradalom egyik fővezére a városba látogatott, és felavatta a települést Pachucával összekötő vasútvonalat, amely azonban csak 1919-től kezdett rendesen működni. Az 1930-as években a környék csatornarendszerét fejlesztették nagy mértékben, és több víztározót is létesítettek. 1939 márciusában a kőolajtermelés államosításának egy éves évfordulója alkalmából Lázaro Cárdenas elnök is ellátogatott Ixmiquilpanba, 1942 májusában pedig Manuel Ávila Camacho elnök is itt járt, és felavatta az új községi piacot. 1952. április 3-án megnyílt a Justo Sierra nevű középiskola, 1969-ben pedig lekövezték a fontosabb utcákat, új közvilágítást építettek, felújították a főteret, és itt helyezték el a korábban Mexikóvárosban állt Vadászó Diana-szökőkút szobrát (a fővárosba pedig egy másolatot készítettek helyette[6]).[5]

Turizmus, látnivalók, kultúra

[szerkesztés]

A városban több régi műemlék is található: a Szent Mihály arkangyal-templomot és -kolostort a 16. században építették az Ágoston-rendiek, a 18. századból származik a csurrigereszk stílusú Carmen-templom, valamint építészeti értéket képvisel még a Tula folyó két régi hídja. Két fontos szobor áll a városban: az egyik Miguel Hidalgo y Costilla függetlenségi hős emlékműve, a másik pedig Mexikóvárosban állt Vadászó Diana-szökőkút eredeti, egy felújítás során megrongálódott szobra.[5][6]

A településen a kézművesség több ága is virágzik: a maguey nevű növény rostjaiból sokféle használati tárgyat készítenek, de előállítanak pálmakalapokat és használnak nádat is, és jelen vannak a fazekasok is. A leghíresebb helyi termékek azonban nem ezek, hanem a beágyazott kagylóhéjakkal díszített fatárgyak, például miniatúrák, hangszerek, tükörkeretek, keresztek, képkeretek, játékdominók és hamutartók.[5]

Források

[szerkesztés]
  1. INEGI-statisztikák (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. március 18.)
  2. a b SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. november 11.)
  3. INEGI – Ixmiquilpan község földrajza (spanyol nyelven) (PDF). [2017. március 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 14.)
  4. SMN-adatbázis (spanyol nyelven). [2017. március 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 14.)
  5. a b c d E-Local–INAFED kormányzati oldal – Ixmiquilpan község (spanyol nyelven). [2021. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 14.)
  6. a b Fuente de la Diana Cazadora (spanyol nyelven). Ciudad México.com. [2016. március 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 1.)