Iunia Claudilla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Iunia Claudilla
Iunia Claudilla 16. századi ábrázolása
Iunia Claudilla 16. századi ábrázolása
Született kb. i. sz. 18
Elhunyt i. sz. 34-37
Capri
Állampolgársága római
Házastársa Caligula
SzüleiMarcus Iunius Silanus
A Wikimédia Commons tartalmaz Iunia Claudilla témájú médiaállományokat.

Iunia Claudilla (vagy Iunia Claudia; † i. sz 34, 36 vagy 37),[1][2] Caligula római császár első felesége volt, aki meghalt még férje trónra lépése előtt.

Élete[szerkesztés]

Apja Marcus Iunius Silanus volt,[1] egy tekintélyes római szenátor, Tiberius császár közeli barátja.[3] Nővére, Iunia Silana Caligula húgának, Agrippinának volt a barátnője.[4] Egyes feltételezések szerint anyja a Claudia gensből származott és talán Tiberiusnak is rokona volt.[5] Más vélemények szerint apján keresztül volt Tiberius rokona.[6] Valószínűleg közeli rokonságába tartozott Appius Iunius Silanus, akit később Messalina gyilkoltatott meg.[7]

Házassága[szerkesztés]

Caligulával való házassága Tiberius kezdeményezésére történt.[4] A császár választásának háttere nem ismert. Caligula bátyjai a császári dinasztiából házasodtak, így - bár a menyasszony tekintélyes arisztokrata családból származott - ennek a dinasztikus kapcsolatnak kisebb volt a presztízse. Talán már nem maradt megfelelő korú és rangú lány a számára és Tiberius nem akarta valamelyik bátyja özvegyével összeházasítani.[3] Az is felmerülhet, hogy - lévén Silanus Tiberius hű támogatója - így akarta jobban ellenőrzése alá vonni a trónörökös Caligulát.[8]

Az esküvőre Antiumban került sor vagy 31-ben (Seianus kegyvesztett lett)[9] vagy 33-ban (amikor a volt császári kegyenc valamennyi támogatójával leszámoltak)[1] Utóbbi esetben a ceremóniára július közepe és augusztus közepe között kerülhetett sor.[10] Az eseményen maga Tiberius is részt vett, ami nagy megtiszteltetés volt, mert az öreg császár ideje nagy részét Caprin töltötte.[11] Claudilla valószínűleg követte férjét, aki szintén a Capri-beli császári palotákban lakott.[12]

Halála[szerkesztés]

Claudilla első szülésébe mind ő, mind a gyermeke belehalt.[13] Halálának éve nem ismert, feltételezések szerint 34-ben,[14] 36-ban,[15] vagy 37 elején történhetett.[16] Cassius Dio szerint Caligula még előtte elvált tőle, más történetírók azonban nem erősítik meg ezt az állítását.[17][18]

A rendelkezésre álló források alapján nehéz megítélni halálának hatását Caligulára,[3] aki a jelek szerint csak ezután kezdte el viszonyát Ennia Thrasyllával, Macro testőrparancsnok feleségével.[19][20] Dio és Tacitus is azt állítja, hogy Macro maga mutatta be neki a feleségét, így feltételezhető, hogy a testőrparancsnok Caligula esendő lelkiállapotát akarta kihasználni, hogy Ennia vigasztalása által befolyást szerezzen az ifjú trónörökös felett.[12]

Egyes, nem megbízható ókori források szerint Caligula azért utasította öngyilkosságra apósát 37-ben, hogy Claudillának fájdalmat okozzon.[21]

Claudilla arcképével nem bocsátottak ki pénzérméket, mivel még azelőtt meghalt, hogy férje trónra lépett volna (bár hamis pénzeken szerepelt).[22][23]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c Barrett (1989), p. 32
  2. Tacitus, Book 6 p20
  3. a b c Winterling, Aloys. Caligula: A Biography. Univ of California Press, 45. o. (2015). ISBN 9780520287594 
  4. a b Baring-Gould, Sabine. The Tragedy of the Caesars: A Study of the Characters of the Caesars of the Julian and Claudian Houses. Scribner, 355. o. (1895) 
  5. Craven, Maxwell. The Imperial Families of Ancient Rome. Fonthill Media (2019) 
  6. Barrett, Anthony A.. Caligula: The Corruption of Power, Roman Imperial Biographies. Routledge, 32. o. (2002). ISBN 9781134609888 
  7. Wiseman, Timothy Peter. Roman Studies: Literary and Historical, illustrated, Collected classical papers, University of Michigan: F. Cairns, 89. o. (1987). ISBN 9780905205625 
  8. The Cambridge Ancient History, illustrated, reworked, Cambridge University Press, 219. o. (1996). ISBN 9780521264303 
  9. (1998) „Caligula and his Wives”. Latomus 57 (1), 109–126. o.  
  10. Sekunda, Nick. Corolla Cosmo Rodewald. Foundation for the Development of Gdańsk University, 154. o. (2007). ISBN 9788375310603 
  11. Barrett, Anthony. Lives of the Caesars. Wiley, 62. o. (2008). ISBN 9781405127554 
  12. a b Barrett, Anthony A.. Caligula: The Corruption of Power, Roman Imperial Biographies. Routledge, 34. o. (2002). ISBN 9781134609888 
  13. Suetonius, 12.2
  14. Ferrill (1991), p. 90
  15. Ferrill (1991), p. 106
  16. Garzetti (1974), p. 86
  17. Smallwood, Edith Mary. Philonis Alexandrini Legatio Ad Gaium. Brill Archive, 13. o. (1970) 
  18. Wardle, David. Suetonius' Life of Caligula: A Commentary, Collection Latomus: Revue d'études latines. University of Michigan: Latomus, 145. o. (1994). ISBN 9782870311653 
  19. Winterling, Aloys. Caligula: A Biography. Univ of California Press, 48. o. (2015). ISBN 9780520287594 
  20. Adams, Geoff W.. The Roman Emperor Gaius "Caligula" and His Hellenistic Aspirations. Universal-Publishers, 136. o. (2007). ISBN 9781599424231 
  21. Baring-Gould, Sabine. The Tragedy of the Caesars: A Study of the Characters of the Caesars of the Julian and Claudian Houses. Scribner, 399. o. (1895) 
  22. Mathews, George D.. The Coinages of the World: Ancient and Modern. Scott & Company, 279. o. (1876) 
  23. Humphreys, Henry Noel. The Coin Collector ́s Manual, or guide to the numismatic student in the formation of a cabinet of coins. H.G. Bohn, 639. o. (1853) 

Irodalom[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Junia Claudilla című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap