Itáliai Királyság (egyértelműsítő lap)

Az Itáliai Királyság fogalmát Olaszország történelme során többféle államalakulat megjelölésére használták, illetve ezen államok nevének szinonimájaként szolgált.

Megjegyzés: Magyar nyelven „olasz” államalakulatról csak 1861 utáni beszélhetünk, ezt megelőző időkre az „itáliai” jelző a helyes.

• 476–493: Odoaker királysága (Odoacre, Rex Italiae).
• 493–553: Keleti gót királyság.
• 568–774: Longobárd Királyság (más néven Lombard Királyság).
• 774–888: A Frank Birodalom egyik királysága; ezen belül 843–870: a Középső Frank Királyság része.
• 888–962: A Frank Birodalom egyik önálló utódállama, 922–947 között perszonálunióban a Burgundiai Királysággal.
• 962–1648: Észak-Itália a Német-római Birodalom része. A német-római császárok viselik az Itália királya (majd a rómaiak királya) címet 1648-ig, a vesztfáliai békeszerződésig, amelyben a német-római császár hatáskörét a német nemzetre korlátozzák. Az Itália királya cím megszűnik.
• 1805–1814: Napóleon Itáliai Királysága, I. Napóleon francia császár által alapított történelmi állam, olaszul Regno Italico, perszonálunióban a Francia Császársággal, a megszüntetett Itáliai Köztársaság területén.
• 1861–1946: Olasz Királyság, a Szárd–Piemonti Királyság által elfoglalt és hozzá csatlakozott itáliai államokból 1861-ben kikiáltott egységes olasz monarchia, a Savoyai-ház koronája alatt, olaszul Regno d’Italia. A második világháború után népszavazás szüntette meg, helyén megalakult a jelenlegi Olasz Köztársaság.

Forrás

• Ez a szócikk részben vagy egészben az Elenco di monarchi italiani című olasz Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.