István, a király
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
| István, a király (István, a király) | |
| rockopera | |
 | |
| István szerepében Pelsőczy László | |
| Eredeti nyelv | |
| Alapmű | Boldizsár Miklós: Ezredforduló |
| Zene | Szörényi Levente |
| Dalszöveg | Bródy János |
| Főbb bemutatók | 1983 – Városliget 1984 – Szeged 1986 – Nemzeti Színház 1990 – Népstadion 1992 – Sevilla 2000 – Nemzeti Színház 2002 – Esztergom 2003 – Csíksomlyó 2008 – Aréna, Szeged, Kaposvár 2013 – Szeged 2013 – Kolozsvár 2015 – Városliget 2018 – Győri Nemzeti Színház 2018 – Budapesti Operettszínház 2020 – Operaház / Erkel Színház (szimfonikus operaváltozat) 2023 - Aréna (40 éves jubileumi előadás) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz István, a király témájú médiaállományokat. | |
Az István, a király a legnépszerűbb magyar rockopera, melynek zenéjét Szörényi Levente szerezte, szövegkönyvét pedig Bródy János írta Boldizsár Miklós Ezredforduló című drámája alapján 1981-ben.[1] Első bemutatója 1983. augusztus 18-án volt Budapesten, a városligeti szánkózódombon, amely ekkor kapta a Királydomb nevet, és ma már hivatalosan is így nevezik. Az ősbemutató és az ahhoz készült film díszletét Lorenz Klotz tervezte.
ISWC lajstromjele T-007.132.782-6 (bejegyezve az ARTISJUS, az APRA és a GEMA ügynökségnél).
Cselekmény[szerkesztés]
A mű a Géza fejedelem halála utáni helyzetet, az István és legnagyobb ellenfele, Koppány vezér közötti hatalmi összeütközést dolgozza fel.
A darab négy részből, „felvonásból” áll: Az Örökség; Esztergom; Koppány Vezér; István, a Király. (Dőlt betűvel az egyes számok címei)
Az Örökség[szerkesztés]
Az Illés együttes száma nyitja a művet: Te kit választanál? (T-007.132.833-0) A dal felütésként teszi fel a nép kérdését: vajon a két rivális közül ki maradhat hatalmon? Menet érkezik, a külföldről érkezett keresztény papok Isten áldását kérve vonulnak be, latinul énekelve: Veni, Lumen cordium! Töltsd el szívünk, fényesség! A többi külföldi pappal együtt megérkezik Asztrik is. Felcsendül Gizella és István fohásza is, amint összeházasodnak, majd a térítők és a nép együtt imádkozik a párért: Veni lumen cordium! Veni Sancte Spiritus! Alleluia! Az emelkedettséget a három mindig elégedetlen, az elveiket bármikor megváltoztatni képes, haszonleső magyar úr, Sur, Solt és Bese törik meg: Volt is, lesz is… Belépő daluk előre bemutatja őket: Gyarló az ember. A templomban Koppány vezér keresztény leánya, a szép és fiatal Réka imádkozik: Óh Istenem, nézd el nekünk, hogy nem vagyunk még hozzád méltók… Az ájtatosságot apja egyik pogány embere, Laborc szakítja félbe. Ő elutasítja az „idegen, csak latinul értő” új istenképet: „Nem kell olyan isten”(T-007.132.812-5). Gyászmenet jelenik meg a színen, Géza fejedelem koporsójával, a kórus görög imával kér az elhunyt lelkének irgalmat: Kyrie eleison. A temetésen Koppány és István összeütközésbe kerül: Koppány reméli, hogy Géza halála feloldja az ő ígéretét, amely szerint a trón Istvánt illeti. István szerint azonban Nincs más út, csak az Isten útja. Koppány elviharzik, István imájába merül.
Esztergom[szerkesztés]
Isten békéjét kéri a nép és Asztrik: Da pacem, Domine; majd Istvánt és anyját, Saroltot regösök látogatják meg, szerencsét kívánva az új fejedelemnek: Üdvöz légyen Géza fia. Ám amikor felemlegetik a dicső múltat, Sarolt ezt lázításnak tartja, és elküldi őket. Ebbe a jelenetbe csöppen Laborc, aki Koppány követeként kéri Saroltot: „Koppány küldött, jó úrnőm” – azért, hogy az ősi hagyomány szerint Koppányhoz menjen nőül, és ezzel emelje őt fejedelemmé. A már amúgy is ingerült Saroltot Koppány kérése és Laborc fölényessége és Koppány iránti lojalitása felbőszíti: rikoltva kinyilatkozza, hogy a fejedelmi címet István kapja meg "tűzzel-vassal, hogyha kell", majd Laborcot aljas hitszegőnek bélyegzi, és parancsot ad a felakasztására. Laborcot lerohanják és elhurcolják a testőrök, Sarolt pedig maga elé füstölög: "Mit képzel Koppány?!" E mondatát visszhangozva jelennek meg a haszonleső urak, Sur, Solt és Bese, akik István jóindulatát igyekeznek megnyerni: Abcúg Koppány! Istvánra azonban nem hat a hízelgés. Az urak távoztával magába roskad, és enged kétségeinek, ám anyja erőt ad neki: István, fiam! Gizella eközben egy német kísérőjével, Vecellinnel múlatja az időt. A magát elhanyagoltnak érző fiatal asszony és a harcolni és birtokot szerezni vágyó lovag nem örül István elfoglaltságainak: „Jaj, de unom a politikát…”(T-007.132.838-5) (Az első változatban még nem volt benne ez a dal, a hanglemezen volt hallható először, majd ezután került be az előadásokba is.) Asztrik, a térítők vezetője Istvánt teszi meg fejedelemmé, amit a nép ünneplése kísér: Fejedelmünk, István. A trónra emelés után István imájával Istenhez fordul: Oly távol vagy tőlem, és mégis közel. Réka feltűnésével a dal duetté alakulva zárja a felvonást.
Koppány vezér[szerkesztés]
Koppány vezér és Torda, Koppány sámánja népgyűlést tartanak: a vezért támogatók kórusban zengik, „Szállj fel, szabad madár” (T-007.132.829-4) – ez a koronázás mellett talán a darab legismertebb jelenete. Koppányt három felesége, Picur, Enikő és Boglárka igyekezik az államügyektől elcsábítani: „Te vagy a legszebb álmunk” – a vezérnek azonban a készülő küzdelem minden idejét lefoglalja. A három haszonleső úr nem adja fel: ha nem István, akkor Koppány oldalán igyekszik eladni magát. Abcúg, István! – zengik, ám Koppány sem támogatja őket és álnok ötleteiket. Torda kihasználja ezt, és tovább tüzeli a vezér harci kedvét: „Minden eszköz, mely a trónra téged juttat, elfogadható, mert szent a cél!”, de Koppány a tisztességes harc mellett dönt, majd az égiek segítségét is kéri, Torda áldozatot mutat hát be, és kéri az ősi istenségeket: „Áldozatunk fogadjátok, amit kérünk, megadjátok.”(T-007.132.852-3) (A 2008-as Társulat-féle változatban ezt a dalt a táltosasszony énekli.) A harci tüzet Réka igyekszik oltani: rémálmáról mesél atyjának, akit árulóként, felnégyelve, a négy legnagyobb vár fokára tűzve látott álmában. Azonban hiába kéri apját, Koppány szerint „Elkésett a békevágy”. István is megjelenik, aki felajánlja, hogy békés úton átadja a hatalmat a vezérnek, ha az elfogadja Rómát és a nyugat felé forduló jövőt: „Tiéd a trón, ha vállalod, mit meg kell tenned. Kezünkben van egy nép és az ország sorsa; Rómába vezet minden út, vagy a pusztulásba.” Koppány azonban nem fogadja el így a hatalmat. Torda érkezik a hadba a hívó jellel: „Véres kardot hoztam”.(T-007.132.849-8) A csatában Koppány vezér megsemmisítő vereséget szenved.
István, a király[szerkesztés]
A csata áldozatait gyászolják – a regös ősi énekével siratja a békét (Gyászba öltözött csillagom), míg a térítők immár magyar imával: ,,Töltsd el szívünk, fényesség."A győztes seregek dicsőségben ünneplik Istvánt: „Hála néked, fejedelem!” (T-007.132.779-1) A lakoma zajában érkezik Réka és kísérete, akik kérésükkel Istvánhoz fordulnak: Halld meg, Uram, a kérésem… A fiatal úrnő atyja holttestét kéri, hogy tisztességgel eltemethesse. István hajlana is a szépséges lány kérésére, de Sarolt nem engedi – ki is adja a parancsot: „Felnégyelni!” István hasonlóan imádkozik, mint az esztergomi felvonás végén, ám most Gizellával énekli: „Oly távol vagy tőlem…”. Koppányt felnégyelik, a nép Istvánt üdvözli: „Gloria in Excelsis Deo”. Asztrik apát Isten nevében, a pápától kapott koronával királlyá koronázza Istvánt, akit ünnepel a magyarság: „Felkelt a napunk!” (T-007.132.761-1). István uralkodóként először Istenhez szól: :„Király vagyok, Uram, a Te akaratodból, minden magyarok királya, és én azt akarom, hogy ennek a népnek országa legyen. Veled, Uram, de Nélküled.” (T-931.946.784-0)[2]
Szereposztás[szerkesztés]
1. István és Koppány duettje.
2. István, Koppány, Sarolt és Réka közös előadásában.
3. A szerepet Géza fejedelem töltötte be.
4. István, Koppány, Asztrik és a krónikás szerepét betöltő Géza közös előadásában.
A Népstadionban felvett változatban Német lovag szerepben Halmány Sándor is részt vett a produkcióban.
Alkotók[szerkesztés]
| Városliget (1983) | Népstadion (1990) | Sevilla (1992) | Esztergom (2002) | Csíksomlyó (2003) | Aréna (2008) | Szeged (2013) | Városliget (2015) | Budapesti Operettszínház (2018) | Operaház / Erkel Színház (2020) | Jubileumi előadás (2023)[5] | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| rendező | Koltay Gábor | Koltay Gábor | Koltay Gábor | Iglódi István | Novák Ferenc | Szikora János | Alföldi Róbert | Novák Péter | Székely Kriszta | Szinetár Miklós | Novák Péter |
| koreográfus | Novák Ferenc | Novák Ferenc | Novák Ferenc | Román Sándor | Novák Ferenc | Zsuráfszky Zoltán | Vári Bertalan | Bordás Attila | Bodor Johanna
Lénárt Gábor |
Vári Bertalan | Novák Péter, Appelshoffer János, Rémi Tünde, Törteli Nadin |
Fontosabb bemutatói[szerkesztés]
Ősbemutató[szerkesztés]
I. István magyar király szentté avatásának 900. évfordulója előtt két nappal, 1983. augusztus 18-án, a budapesti városligeti Szánkódombon mutatták be. (A köznyelvben a mesterséges kiemelkedést azóta nevezik Királydombnak.) Már a ősbemutatón áttörést hozott: megtörte a kemény rockzenével és a pop műfajjal való, hagyományos színházi gyakorlat szerinti szembenállást. Szereposztása is ezt fejezte ki, hiszen Pelsőczy László, Berek Kati, Sára Bernadette, Hűvösvölgyi Ildikó, Balázs Péter, Balázsovits Lajos színészek mellett a „lázadó” rockerek, jelesül Varga Miklós, Vikidál Gyula, Nagy Feró, Deák Bill Gyula és Victor Máté kapták a főszerepeket. A művet Novák Ferenc koreografálta. Az ősbemutatón a művet 120 ezer néző látta, továbbá mozifilmen, hanglemezen, CD-n és kazettán is megjelent. 2008-ban, a 25 éves jubileum alkalmából digitálisan felújított sztereó hangsávval került forgalomba újra DVD-n.
Népstadion[szerkesztés]
A Népstadionban 1990. szeptember 15-én volt a darab premiere. Koppány szerepét Vikidál Gyula kapta, feleségeit Ábrahám Edit, Keresztes Ildikó és Szabó Andrea alakították. Varga Miklós és Sebestyén Márta már nem csupán a hangjukat kölcsönözték Istvánnak, illetve Rékának, hanem ők maguk is alakították a szereplőket.
Sevilla, Spanyolország[szerkesztés]
Az 1992-es világkiállításon is bemutatták a művet nagy sikerrel. A szereplők többsége megegyezett az ősbemutató előadóival, de itt Sarolt szerepét Kovács Kati játszotta, eredetileg az ősbemutatón is ő játszotta volna ezt szerepet. Koppányét pedig Sasvári Sándor.
Margitszigeti Szabadtéri Színpad[szerkesztés]
A Margitszigeti Szabadtéri Színpadon 1995. június 24-én mutatták be a darabot. Koppány szerepe kettős osztásban futott Földes Tamás és Sasvári Sándor között. Koppány feleségei szerepében Papadimitriu Athina mint Boglárka-, Keresztes Ildikó mint Picur-, és Fekete Viktória mint Enikő.
Esztergom[szerkesztés]
Videófelvétel készült a 2002. augusztus 17-i felújított változat előadásáról is az Esztergomi Nyári Játékokon. A főszereplő Tóth Sándor és Gazdag Tibor mellett olyan színészek vettek részt a darabban, mint Kaszás Attila és Csengeri Attila. A további szerepekben a Pesti Magyar Színház (régi Nemzeti) társulata volt látható, az előadás rendezője Iglódi István volt. DVD-n a Szörényi-trilógia darabjaként jelent meg.
Csíksomlyó[szerkesztés]
20 évvel az ősbemutató után, 2003. július 5-én a székelyföldi Csíksomlyón mutatták be először Erdélyben a rockoperát. Mintegy 350 ezer néző érkezett Erdély valamennyi magyarlakta területéről és Magyarországról az István, a király csíksomlyói bemutatójára. Az előadás táncjeleneteit a Honvéd Táncszínház, valamint a sepsiszentgyörgyi Háromszék Együttes és a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes táncművészeiből verbuvált csapat mutatta be. A darabot a pünkösdszombati csíksomlyói búcsúk színhelyén, a két Somlyó hegye közötti nyeregben emelt Hármashalom oltárszínpadon vitték színre. A két főszerepre sikerült Varga Miklóst és Vikidál Gyulát visszacsábítani. Az előadás végén a magyar himnusz mellett a székely himnusz is elhangzott. Az eseményt az M1 élőben közvetítette, később DVD-n és videókazettán is megjelent.
25 éves jubileumi díszelőadás[szerkesztés]
A 2008. június 18-án a Papp László Budapest Sportarénában tartott díszelőadás szereplőit a megelőző közel egy évben A Társulat című műsor válogatta ki. Az egyetlen ismertebb szereplő Feke Pál volt, illetve a darabban ismét feltűnt a szerzőpáros is. Ugyanakkor több, addig ismeretlen művész (pl. Derzsi György, Wunderlich József, Vadkerti Imre és Tóth Attila) a bemutatónak köszönhetően ismertséget szerzett és később is aktívak maradtak a színjátszás terén. Ebben a szereposztásban megjelent a Táltosasszony karaktere (akit Fejes Szandra alakított), mely más bemutatókon nem szerepelt a darabban. A 2008. augusztus 20-án vetített filmváltozatot a 2003-ban elhunyt Boldizsár Miklós emlékének ajánlották.
I.K.3.0[szerkesztés]
A rockopera kortárs verzióját Alföldi Róbert rendezte meg az ősbemutató 30. jubileumi évfordulójának tiszteletére. Az újragondolt változatot először 2013. augusztus 17-én mutatták be a Szegedi Szabadtéri Játékok keretén belül. Ez az előadás sajátos stílusa miatt nagy vihart kavart, de a hatalmas érdeklődésre tekintettel Szegeden 2013 augusztusában a szokásos kettő helyett három alkalommal adták elő.[6][7][8] Az előadást az RTL Klub közvetítette, ez a weben is látható.[9] Augusztus 30-án ismét bemutatták, a budapesti Papp László Sportarénában.
Az István, a király legnagyobb kőszínházi bemutatói[szerkesztés]
Szörényi Levente és Bródy János mára már klasszikussá érett rockoperáját először a Nemzeti Színház (ma Pesti Magyar Színház) tűzte műsorára 1985 őszén Kerényi Imre rendezésében. Négy évad alatt több mint kétszázszor mutatták be a darabot. István szerepében Bubik Istvánt és Hirtling Istvánt láthatta az akkori közönség. Koppányt kezdetben Vikidál Gyula, majd az akkor még stúdiós Földes Tamás játszotta. Saroltot Szemes Mari és Császár Angela alakította, Rékaként pedig Kubik Anna és Götz Anna lépett színpadra. Asztrikot Rubold Ödön keltette életre, Tordát pedig a korán elhunyt Ivánka Csaba. Már abban az előadásban is játszott Botár Endre (Bese) és Tahi József (Laborc).
2000-ben ugyanott Iglódi István rendezte újra a darabot. Az István, a királyt a Pesti Magyar Színház színpadán szinte folyamatosan játszották 2012-ig. A 12 év alatt több mint 230 előadást élt meg. A címszerepben Tóth Sándort láthatta a közönség és kezdetben váltótársaként Csengeri Attilát, aki később csak Torda táltost játszotta a színpadon. Saroltot a már több rendezésben is bizonyított Császár Angela alakította 2000-2002, majd 2007-2012 között. A köztes öt évben Pápai Erika formálta meg István anyját. Koppány alakját 2010-ig Gazdag Tibor, majd az utolsó két évadban a fiatal Gémes Antos tette emlékezetessé. Rékát Auksz Éva játszotta 12 éven át, kivéve első gyermeke születése után, mikor Bodnár Vivien vette át tőle a szerepet egy időre. Utóbbi később Gizellaként tért vissza Csomor Csilla helyett, majd őt Szűcs Kinga váltotta a bajor hercegnő szerepében. Tizenkét év alatt egyetlen színész játszotta Asztrikot, az akkor frissen végzett Jegercsik Csaba. Az előadás koreográfusa az ExperiDance Tánctársulat vezetője, Román Sándor volt. Jelmeztervező Rátkai Erzsébet, díszlettervező Csikós Attila volt. A 35 éves jubileum alkalmából több kőszínházi bemutatója is volt. Az egyik a Győri Nemzeti Színházban, melynek a rendezője Forgács Péter, a színház igazgatója, koreográfus Kováts Gergely Csanád. A címszereplő Nagy Balázs és Másik Lehel.
A másik bemutató a Budapesti Operettszínház előadása, Székely Kriszta rendezésében. Ennek több érdekessége is van. Az első, hogy először vitte színpadra női rendező. A második, hogy sok év után újra musical műfajban játszott Dolhai Attila, aki Koppányt alakította az előadásban. Az előadás bemutatója Baján volt.
Szörényi Levente 75. születésnapja alkalmából a Magyar Állami Operaház felkérte Gyöngyösi Levente kortárs operaszerzőt, hogy készítse el az István, a király tisztán szimfonikus partitúráját. Ugyan a szerzők ragaszkodtak az eredeti műhöz, így inkább csak áthangszerelésről eshetett szó, mégis nagyon izgalmas vállalkozásnak tűnt ez a feladat. A rockopera "karcos" hangja már a múlté, a zene itt-ott fülbemászóan lírai (lásd Réka, Gizella és Koppány asszonyainak lanttal kísért háttere), máshol meg, különösen a nagy kórusjeleneteknél egészen monumentális. Mindenképp más zenei élményt ad a hallgatónak. Az operaváltozat a pandémia miatt csúszott fél évet, így csak 2020 októberében mutatták be. Az újranyitó évadban, 2021 novemberében visszatért az Erkel Színház színpadára. 2023 áprilisában és májusában újra látható lesz a mű ezúttal már a felújított Ybl-palotában. Az előadás rendezője az Operaház doyenje, címzetes főigazgatója, Szinetár Miklós. Közös pont a korábbi Alföldi-féle rendezéssel a koreográfus (Vári Bertalan) személye. A jelmezeket Velich Rita, a díszletet Horesnyi Balázs tervezte. István szerepében először a fiatal lírai tenor, Boncsér Gergely aratott sikert, majd a következő évadban már a népszerű Nyári Zoltán. Szegedi Csaba, Cseh Antal és Molnár Levente baritonra mélyített Koppánya szintén egészen újszerűnek tűnt, egészen erőt sugárzónak. Ki kell még emelni a mindkét évadban színre lépő Komlósi Ildikót, aki nagyon méltóságteljes Saroltot formált meg a színpadon. Továbbá a szinte hipnotikus erőt sugárzó László Boldizsárt, aki Tordaként mutatta meg, miként lehet a tömeget fanatizálni, valamint a szintén az Alföldi-féle rendezésben már bizonyított Szemenyei Jánost Laborc szerepében, aki musicalénekesként kakukktojás volt ebben a társulatban.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ „István, a király - Rockopera”.
- ↑ István, a király (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2015. április 24.)
- ↑ Dhimadhi, Dhimadhi: István a Király - Jubileumi előadás (magyar nyelven). Tickets. (Hozzáférés: 2023. augusztus 16.)
- ↑ „István a király - 2023. augusztus 19., Papp László Sportaréna - DUNA TV Élő felvétel, HD” (hu-HU nyelven).
- ↑ „István a király - 2023. augusztus 19., Papp László Sportaréna - DUNA TV Élő felvétel, HD” (hu-HU nyelven).
- ↑ Plusz előadás az István, a királyból (magyar nyelven). szegediszabadteri.hu. [2013. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 24.)
- ↑ Pethő Tibor: István, a király: Jaj, de unom a politikát… (magyar nyelven). Magyar Nemzet, 2013. augusztus 20. [2018. április 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 14.)
- ↑ Ugrai István: Rock az ország körül (magyar nyelven). 7ora7, 2013. szeptember 2. [2013. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 24.)
- ↑ Szörényi Levente és Bródy János műve mind a mai napig talán a legmeghatározóbb alkotás a magyar államalapításról. (magyar nyelven). [2018. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 24.)
Források[szerkesztés]
- Bródy: csak egy trükk volt az István, a király. Figyelőnet, 2008. június 13. [2013. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 18.)
- István, a király. Zikkurat. (Hozzáférés: 2008. augusztus 29.)
- Rechtenwald Kristóf: István, a király – utoljára a Magyar Színházban Archiválva 2014. március 17-i dátummal a Wayback Machine-ben, Viva la Musical! – 2012. május 25.
- Győri Nemzeti Színház: István, a király (Hozzáférés: 2018.04.17)
További információk[szerkesztés]
- Az István, a király rockopera dalszövegei
- Jávorszky Béla Szilárd elemzése
- Egy este Szörényi Leventével
- szinhaziadattar.hu Az 1995-ös előadás
- szinhaziadattar.hu Az 1990-es előadás
Szörényi Levente rockoperái | ||
|---|---|---|
|  | |
