Istria
| Istria | |
 | |
| Istria | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Dobrudzsa |
| Fejlesztési régió | Délkelet-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Constanța |
| Rang | Község |
| Polgármester | Ioan Herdean (PNL) |
| Irányítószám | 907155 |
| SIRUTA-kód | 62039 |
| Népesség | |
| Népesség | 1297 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 4 |
| Község népessége | 2443 (2011)[1] |
| Népsűrűség | 15,49 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 50 m |
| Terület | 170,53 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 34′, k. h. 28° 43′Koordináták: é. sz. 44° 34′, k. h. 28° 43′ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Istria témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Istria község Romániában, Dobrudzsa vidékén, Constanța megyében. A hozzá tartozó település Nuntași.
Fekvése[szerkesztés]
A település az ország délkeleti részén található, Konstancától ötvenkét kilométerre északra, a legközelebbi várostól, Năvodaritól harmincnégy kilométerre, északra.
Története[szerkesztés]
A település határában található Románia első, ismert városi jellegű településének romjai, Hisztria. A romváros északra, hatvan kilométer távolságra van a megyeszékhelytől Konstancától, a Sinoe-tó mellett. Leletgazdagsága miatt az ország Pompejének is nevezik. A város neve a Hister szóból ered, ami a Duna ókori neve. Azt, hogy a romváros nem más mint az ókori Histria Ernest Desjardins francia régész fedezte fel 1868-ban, 1914-ben kezdték el feltárni Vasile Pârvan régész irányítása alatt.
Hisztria antik görög város, amelyik i. e. 657 táján jött létre. A milétoszi kereskedők által alapított település csakhamar jelentős kikötői kereskedelmi centrum lett. Legvirágzóbb időszakát időszámításunk előtt a 4. és 2. század között élte. Később erődítményt is építettek, de magát a várost is erős kőfal vette körül. Kultúrájára jellemző, hogy már akkor mintegy huszonöt kilométer hosszú vízvezeték-hálózattal rendelkezett s utcái is ki voltak kövezve. Következő virágkorát az időszámításunk szerinti 1. és 3. század között érte meg, a Római Birodalom idején.
A legimpozánsabb épülete a 3. században újjáépített és megerősített erőd megmaradt romjai. A egykori vár központi részén egy 3500 négyzetméteres alapterületű, kővel burkolt tér található. A tér szélén két kőépület romjai láthatóak, az egyik egy bazilika volt, föld alatti kriptával, a másik pedig gyűlésterem lehetett. Mindkét épületet két oszlopsor osztotta három hajóra.
A vár nyugati falánál egy 300 négyzetméteres alapterületű bazilika romjai találhatóak, amelyet ugyancsak két oszlopsor osztott három hajóra. Az innen induló kikövezett utca bal oldalán egy nagyméretű és a feltevések szerint kereskedelmi célokat szolgáló építmény maradványai állnak, az épületnek volt egy nagy központi terme, és körben sorakoztak a kereskedők apró üzlethelyiségei. Az utca az 1200 négyzetméteres Oszlopok-terére vezet, amely a ma is látható oszlopsorokról kapta nevét.
A várban megtalálhatóak egy római közfürdő romjai is. A 800 négyzetméteres alapterületű fürdőt a rómaiak szintén a 3. században építették, láthatóak a ruhamegőrzőszobák, melegítőtermek, a meleg-fürdő és a hideg-fürdő helységeinek maradványai, érdekessége az épületnek az öt mellékhelyiség színes mozaikpadlózata, s részben megmaradt falburkolata.
A települést és a várat a 7. században, az avarok foglalták el, és pusztították el.
A romterület szabadtéri múzeum és az ásatások leleteit a községben épített múzeumban helyezték el.
A romvárostól négy kilométerre tatár, majd török családok telepedtek le, létrehozva Karanasuf települést. A falu 1878-ban román fennhatóság alá került, ezután vette fel az Istria nevet, az egykori városra utalva.
Lakossága[szerkesztés]
A nemzetiségi megoszlás a következő:
| 2002 | ||
|---|---|---|
| Románok | 2595 | 98,51% |
| Romák | 15 | 0,56% |
| Tatárok | 5 | 0,18% |
| Törökök | 4 | 0,15% |
| Lipovánok | 4 | 0,15% |
| Magyarok | 4 | 0,15% |
| Ukránok | 1 | 0,03% |
| Egyéb | 6 | 0,22% |
| Összesen | 2634 | 100,0% |
Látnivalók[szerkesztés]
- Hisztria-romváros
- Hisztria Múzeum – 1982-ben épült
- Szentháromság (Sf. Treime) ortodox templom
- Hősök emlékműve
- Sinoe-tó – a Duna-delta déli részéhez tartozik
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2023. április 5.)
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- A település honlapja
- A községről
- Histria honlapja
- Dobrudzsa településeinek török nevei
- 2002-es népszámlálási adatok
Constanța megye közigazgatása  | |||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|