Ister-Granum Eurorégió

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az Ister-Granum Eurorégió egy határmenti együttműködés (eurorégió), százkét település önkormányzati társulása, az Ister-Granum EGTC elődje volt. A 2001-ben újjáépült Mária Valéria híd lehetővé tette egy kisrégió megalakulását. Ezzel Esztergom visszanyerte a vonzáskörzetének északi részét is, amit Trianon után elvesztett. Központja 2008-tól a Bottyán János utcában, a régi vármegyeház épületében volt.[1] A régió közgyűlése 2009. május 14-én mondta ki a feloszlatását, mivel az eurorégiót felváltotta a sokkal szorosabb Ister-Granum EGTC együttműködés.[2]

Fekvése[szerkesztés]

A magyar-szlovák határon feküdt. Területe meghaladta a 2200 km²-t. Kétharmada Magyarországhoz, egyharmada pedig Szlovákiához tartozott, nagyjából Esztergom 25-35 kilométeres körzetében. Lakossága 220 000 fő volt. Központja Esztergom, aminek egyre erősödött regionális szerepe az újjáépült híd révén.

Nevének eredete[szerkesztés]

Az Ister a Duna római kori latin neve, a Granum pedig a Garamé. A latin név nem csak a közös európai kulturális örökségre utal. Esztergom neve is a földrajzi helyzetére utaló két folyónévből keletkezett. Így az elnevezés egyszerre jelöli a kisrégió arculatát meghatározó két folyó völgyét és a régióközpontot.

Története[szerkesztés]

A régi vármegyeháza ad otthont a régióközpontnak

2000. október 13-án kötöttek együttműködési megállapodást az Esztergom és Nyergesújfalu Kistérségi Területfejlesztési Társulás, a Párkányi Déli Régió, valamint Tokod és Tokodaltáró. Az együttműködéshez azóta több tucat település csatlakozott, amely 2003. november 17-e óta hivatalos, intézményesített formában mint eurorégió működik. Szervezeti struktúrája 2004-ben nyerte végleges formáját. A magyarországi településeket az Ister-Granum Önkormányzati Társulás fogja össze, a szlovákiai települések pedig a Déli Régió Önkormányzati Társulásba tömörülnek. A két társulást együttműködési megállapodás kapcsolja össze.

A régió 2005 szeptemberében az Európai Parlamentben mutatta be fejlesztési stratégiáját, amelynek megvalósítása 2006-ban meg is kezdődött. Az eurorégió fejlesztésére elnyert pályázati támogatások összege megközelíti a hárommillió eurót.[3] A települések főleg kulturális, közlekedés-fejlesztési (két új Ipoly-híd építése) és egészségügyi téren működnek együtt.

A kisrégió a 2007-2013-as EU-s költségvetési időszakban mintegy 30 millió euró értékű beruházást tervezett megvalósítani. A tizennégy project tartalmazza egy regionális borút és egy regionális idegenforgalmi tájékoztató rendszer kiépítését, valamint az egészségügy és a katasztrófaelhárítás integrálását.

A Ister-Granum Eurorégió Fejlesztési Ügynökség Kht. kezdetben az esztergomi városháza épületében működött. Miután az önkormányzat megvásárolta az egykori zsinagógát, oda költözött át az intézmény. 2008 januárjában a régi vármegyeházába került a régió központja.

2009. május 14-én, egy párkányi ülésén mondta ki a közgyűlés a régió megszűnését,[4] mivel az eurorégiós formát az azonos nevű EGTC (European Grouping for Territorial Cooperation) váltotta fel, ami sokkal szorosabb együttműködést tesz lehetővé, illetve ebben a formában a társulás tud intézményeket fenntartani.

A régióhoz tartozó települések[szerkesztés]

A szlovákiai települések dőlt betűvel

A közgyűlés[szerkesztés]

A régió vezető testülete. A közgyűlés az eurorégió legfontosabb döntéshozó szerve. Tagjai a települések polgármesterei, akik településük nagyságától függetlenül egyenlő szavazati joggal rendelkeznek. A Közgyűlés munkáját előkészítik a szakbizottságok és az elnökség előterjesztései, amelyekre vonatkozóan a közgyűlés hoz végső döntést. A közgyűlés minden második hónap első szerdáján ülésezik Esztergomban.

Bizottságok[szerkesztés]

A nyolc szakmai bizottság hivatott az Eurorégió fejlesztési terveinek szakmai előmozdítására. Tagjai olyan, országos kitekintéssel rendelkező szakemberek, akik valamilyen módon kötődnek az Eurorégióhoz, származásuk vagy pályafutásuk egy szakasza révén közelebbről ismerik a térséget és szívesen vesznek részt venni a jövő elképzeléseinek kidolgozásában.

A bizottsági elnökök közül négy szlovák és négy magyar polgármester, akik a közgyűlés előtt rendszeresen számot adnak a bizottságban folyó munkáról. A szakbizottságok tagjai nem tagjai ugyan a közgyűlésnek, de egy-egy témára vonatkozó előterjesztésénél meghívott vendégként gyakran részt vesznek a közgyűlésen.

Regionális funkciót betöltő intézmények, szervezetek[szerkesztés]

A legnagyobb előrelépések a régió életre hívása óta az egészségügy területén történtek. A regionális kórház szerepét az esztergomi Vaszary Kolos Kórház látja el. Mivel a szlovák oldalon a legközelebbi kórház Érsekújvárban található, az esztergomi kórház fogadja a szlovákiai települések lakóit is, illetve sok szlovákiai nővér dolgozik a kórházban.

A régió újsága a Hídlap volt, amit több településen becsületkasszás módszerrel is meg lehetett vásárolni.

A régiónak 2004-ben saját borrendje alakult, a Vinum Ister-Granum Regionis Borlovagrend. A tagok ruházata az egykori Esztergom Vármegye főtisztviselői díszruháját mintázza.

2007-ben a párkányi helyi televízió és az Esztergom Televízió lerakták egy regionális tévécsatorna alapjait.

Források és jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://egominfo.hu/f_egy_irmutat.phtml?sn=1&ir=4500
  2. ETV Híradó 2009. május 14.
  3. A gazdasági és kulturális együttműködést megalapozó és segítő hálózat létrehozása - Megvalósíthatósági tanulmány (2007)
  4. http://www.nek.gov.hu/data/files/156107551.pdf

Külső hivatkozások[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]