Isztebne

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Istebné szócikkből átirányítva)
Isztebne (Istebné)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásAlsókubini
Rangközség
Első írásos említés1316
PolgármesterLýdia Fačková
Irányítószám027 53
Körzethívószám043
Forgalmi rendszámDK
Népesség
Teljes népesség1359 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség120 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság490 m
Terület11,29 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 12′ 42″, k. h. 19° 13′ 17″Koordináták: é. sz. 49° 12′ 42″, k. h. 19° 13′ 17″
Isztebne weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Isztebne témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Isztebne (szlovákul Istebné) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, az Alsókubini járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Alsókubintól 5,5 km-re nyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén a bronzkorban a hallstatti kultúra megerősített települése, majd később a puhói kultúra települése állt.

A falu a 14. században keletkezett, 1316-ban „Iztebna” alakban említik először. 1382-ben „Istebnek”, 1444-ben „Istebna”, 1475-ben „Isztebne”, néven említik. A 18. század közepéig a Dávid, később a Csillaghy család tulajdonában állt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ISZTEBNYE. Tót falu Árva Várm. földes Ura Rakovszky, és több Uraságok, lakosaik katolikusok, és Lutheránusok, fekszik Velitsnához nem meszsze, és Revisnyéhez hasonlító, határja jó, és szép erdeji vagynak.[2]

1804-től az Ambrózy család birtoka volt. 1828-ban 87 házában 695 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Isztebne, tót falu, Árva vmegyében, az Árva jobb partján: 80 kath., 590 evang., 25 zsidó lak. Evang. anyatemplom. F. u. Kubinyi, Ambrózy s a t. Ut. p. Rosenberg.[3]

A 20. század elején téglagyár üzemelt itt. A trianoni diktátumig Árva vármegye Alsókubini járásához tartozott.

1952-ben vasmű kezdte meg termelését a községben.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 411, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1454 lakosából 1435 szlovák volt.

2011-ben 1361 lakosából 1314 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Evangélikus fatemploma, a vármegye egyik artikuláris templomaként 1681-ben épült. Szószéke 1686-ból, oltára 1698-ból, orgonája 1768-ból származik. 1730-ban bővítették. Festményei a 18. század első feléből származnak. Különálló harangtornya van, melyet a 19. század első felében építettek. 1985-ben megújították, berendezése eredeti.
  • Barokk kastélyát a 18. század második felében a Csillaghy család építtette. Ma gyermekek házaként működik.

Híres személyek[szerkesztés]

  • Itt született 1843-ban Szmrecsányi Szmrecsányi István (1843-1917) császári és királyi kamarás, valóságos belső titkos tanácsos, vezérőrnagy.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. szeptember 6.)
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Külső hivatkozások[szerkesztés]