Isaak Zabanius

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Isaak Zabanius
Született 1632. július 5.
Brodsán
Elhunyt 1707. március 18. (74 évesen)
Nagyszeben
Gyermekei Johannes Zabanius
Foglalkozása lelkész,
pedagógus

Isaak Zabanius (Zabanius Izsák, Brodsán (Nyitra vármegye), 1632. július 5.Nagyszeben, 1707. március 18.) evangélikus lelkész és tanár.

Élete[szerkesztés]

Johannes Zabanius evangélikus lelkész és Neuholz Zsófia fiaként született. Privigyén és Sopronban tanult. Wittenbergben 1659. április 26-án iratkozott be az egyetemre, ahol 1650. április 26-án magisteri címet szerzett.

Hazatérve, 1659. november 27-én Breznóbányán iskolaigazgató, 1661. május 16-án Eperjesen konrektor, 1667. május 16-án Eperjesen teológiai tanár lett. Állását valami okból már 1670-ben elveszítve külföldön bolyongott. 1676. január 11-én Nagyszebenben a teológia és bölcselet tanárának választották. Ugyanitt 1681. május 26-ától igazgató. 1687-ben szászorbói lelkész, 1691-ben szászsebesi, 1692. november 17-én nagyszebeni első lelkész lett, később a káptalan dékánnak is megválasztotta.

Gyakran vitatkozott a kassai jezsuitákkal; 1677-ben zsinatilag szüntették be vitájukat.

Művei[szerkesztés]

  • Exercitatio Physica De Intellectu… Vittenberg, 1658.
  • I. N. J. .An detur unus conceptus entis in communi objectivus & quae sit ejus ad sua inferiora ratio? Trencsény, 1660.
  • I. N. J. Fasciculus Controversiarum, De Natura Et Constitutione Theologiae occurrentium, adspirante sacro Flamine. Trencsény, 1660.
  • I. N. J. An rationale esse sit ultima hominis differentia?… Trencsény, 1660.
  • Colossus duraturae Constanter memoriae Joannis Sartorii… Lőcse, 1662.
  • De atributis entis ex philosophia prima. Wittenberg, 1662.
  • I. N. J. David, ob intempestivam populi numerationem triduanapeste punitus, Dramatis… Kassa, 1663.
  • Existentia Atomorum ab iniuria, quatuor & viginti Argumentorum… Kassa, 1667.
  • Theses theol. De Fide, Spe & Charitate Divina. Kassa, 1668.
  • Disputatio Theologica Synopsi controversiae primae Christophori Mejer, Theol D. et Prof. in Universitate Viennensi, in qua de Salute et Justificatione nostra agitur opposita. Kassa, 1668.
  • Disputatio Metaphysica, De Ratione Entis Objectiva. Kassa, 1658.
  • Disputatio Metaphysica De Subalternatione Disciplinarum, & Nominalibus Entis Distinctionibus. Kassa, 1668.
  • Disputatio Metaphysica III. De Latifudine et Ordine Intelligibilium deque Conceptus Entis Objectivi ac Formalis Praecisione & Illius Transcendentia. Lőcse, 1668.
  • Theses Catholicae de Conciliis Oecumenicis Ecclesiae Catholicae et eorum authoritate. Ventilata Eperiesini. Lőcse, 1568.
  • Disputatio Metaphysica IV. De Existentia, Distinctione, & Ordine Affectionum Entis in Genere… Kassa, 1668.
  • Disputatio Metaphysica V. De Perfectione deque Vnitate Formali. Kassa, 1669.
  • Disputatio Metaphysica VI. De Vnitate, unione, veritate et bonitate. Kassa, 1669.
  • Disputatio Metaphysica VII. De Duratione Vbietate Necessario et Contingente. Kassa, 1669.
  • Disputatio Metaphysica VIII. De Dependente & lndependente, Creato & Increato. Actu & Potentia, Principio & Principiato. Kassa, 1669.
  • Disputatio Metaphysica IX. De Causa & Causato. Cum in Genere tum in Specie. Kassa. 1669.
  • Disputatio Metaphysica X. De Affectionibus Entis Disjunctis Mediatis. Lőcse. Kassa, 1669.
  • Disputatio Metaphysica XI. De Minori Entis Abstractione. Kassa, 1669.
  • Disputatio Metaphysica XII. ( Ultima. De Classibus Rerum. Lőcse, 1669.
  • Synopsis Controversiarum metaphysicarum. Lőcse, 1669. (Ezen a címen foglalta össze egy kötetbe az általa Kassán és Lőcsén 1668-ban és 1669-ben kiadott metaphysikai vitairatait.)
  • Disputatio I. Theologica Thesibus Controversiarum Fidei Prooemialibus Matthiae Sambar… Controv. Fidei in Collegio Cassoviensi Jesuitarum Professoris Ordinarii opposita. Lőcse, 1669.
  • Disputatio Theologica II. Thesibus Controversiarum Fidei Prooemialibus, Matthiae Sambar… Controv. Fidei & Sacrae Scripturae in Collegio Cassoviensi Jesuitarum Professoris Ordinarii opposita, in qua Tertia Ejus Animadversio prooemio loco excutitur. Lőcse, 1669.
  • Disputatio Metaphysica, De Existentia Rei Intelligibilis, ac praecipue quidem, Naturae communis, objective spectatae in Intellectu. Kassa, 1670.
  • Dissertatio Philosophica; In qua de Questione sequenti: An Essentia rei creatae, in vel extra Deum, sit ab aeterno realiter? Contra Franciscum D'Abra de Raconis aliosque ejusdem farinae Philosophos accurate disputatur. Hely n. 1670. (Ajánlja a szerző Thorn város tanácsának.)
  • Theses, Antitheses Philosophicae, Aphilosophicae, orthodoxae, heterodoxae, seu compendium praelectionum publicarum. Mense Aug. 1672. Tübingen, 1672.
  • Dissertatio. In qua, Questio haec Moralis: An Ludimoderator vel Professor, praecipue externa vi exauctoratus salva conscientia mercaturam facere possit… Wittenbergae; 1674.
  • Disputatio Scholastico-Theologica. Sua ipsius brevitate prolixa, in qua Ratio habitus practici solidore studio Theologiae Revelatae vindicatur. Nagyszeben, 1676.
  • Disputatio II. Theologica De Motivo Formali Infallibili Cognoscendae Revelationis Divinae, Poganorum, Judaeorum, Mahumetanorum & Christianorum respectu. Nagyszeben, 1677.
  • Disputatio Theologica, de Questione: An dogma de Sacramentis, sit Articulus Fidei Fundamentalis. Nagyszeben, 1678.
  • Disputatio Theologica de Gratia Dei. Nagyszeben, 1678.
  • Disputatio Theologica, de Fide distinctive, quidditative, effective & attributive spectata. Nagyszeben, 1678.
  • Disputatio Theologica. De Processione Spiritus Sancti a Patre Et Filio Auspice Spiritu Sancto coelestis veritatis. Nagyszeben, 1678.
  • Disputatio Theologica De Meritis Bonorum Operum quoad Justificationem & Vitam aeternam. Nagyszeben, 1679.
  • Dissertatio Theologica de Verbo in Divinis. Nagyszeben, 1679.
  • Defensio Disputationis De Processione Spiritus S. a Patre & Filio. Nagyszeben, 1679.
  • Disputatio I. Semestris De Ecclesia. Nagyszeben, 1681.
  • Disputatio Menstrua, Ex quarto Decalogi praecepto. Nagyszeben, 1682.
  • De Academia. Nagyszeben, 1685.
  • I.N.J. In Collegio Academico Cibiniano de Academia...Auspice... Johanne Leonhardi... Nagyszeben, 1685.
  • Armatura Inermis, Qua, Michael, Coelestis ille Promachus & Agonotheta Bello; sed incruento, Hydram septicipitem, Stygiae paludis incolam, adortus, non modo victoriose debellavit, in Apocalipsi… ad vivum expressa. Nagyszeben, 1686.
  • Vale Gymnastium, in quo, quis fuerit Melchisedech Abrahamo obvius. Nagyszeben, 1686.
  • De Ritibus Ecclesiasticis. Tübingae, 1687.
  • Oratio Panegyrica in solenni pompa exequiali… Principis… Michaelis Apafi Transylvaniae Principis. Nagyszeben, 1691.
  • Die, Denen schmertzlich Leyd-Tragenden Wittwen Cypressen entgegengestellt auch Ewig Grün- und blühende Rosen-Au… Nagyszeben, 1693 és 1695.
  • Christliches Ehren-Gedächtniss, Des weiland… H. Christiani Reicharts… Nagyszeben, 1695.
  • Trauer und Freudenschmuck. Nagyszeben, 1696. (Gyászbeszéd Frank Bálint szebeni királybiró neje Rosenauer Anna Mária fölött.)
  • Unverhofft, doch aber seliger Taubenflug… Nagyszeben, 1696. (Gyászbeszéd Frankenstein György notarius fia fölött.)
  • Pharus Refulgens, quse Fluctuanti fidelis animae navigio, in procelloso variorum Schismatum Oceano securam, ad optatum coeli portum viam ostendit Luce Verbi Divini, opera & studio. Drezda, 1697.
  • Davidis Schleuder, dadurch Bönings Schlinge ganz zurissen… Hely nélkül, 1697.
  • I. N. J. Majestätischer Ehrenthron des Kaysers und Königs Leopoldi des… Grossen. Nagyszeben, 1699.
  • Consideratio Problematis Paradoxi de Spiritu S. an non per illum Sanctorum Angelorum genus intelligi possit?… Nagyszeben, 1700.
  • Amica Consideratio Eorum, quae Fratres Unitarii, in Apologia sua contra Reformatos, paucis ab hinc annis, publicae luci elposuerunt… Nagyszeben, 1705.
  • Brevis & succincta Dialysis Dubiorum Theologicorum, quae Johannes Becius Apostata… movit…. Nagyszeben, 1705.
  • Irenicum Eristicum, seu Reconciliatoris cujusdam Christianorum hodiernorum norma enormis… (Nagyszeben, 18. század eleje.)
  • Begnügliche Vertheidigung derselben Sprüche der heil. Schrift, mit denen die wahre christliche Gemeine die wesentliche Gottheit unsers H. Christi Jesu bezeuget. (Nagyszeben, 18. század eleje.)

Források[szerkesztés]