Isaac Barrow
| Isaac Barrow | |
| Született | 1630. október[1] London[2][3] |
| Elhunyt | 1677. május 4. (46 évesen)[4][5][6] London[3] |
| Állampolgársága | angol |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései | a Royal Society tagja (1663)[1] |
| Sírhelye | Westminsteri apátság (Poets' corner)[7] |
A Wikimédia Commons tartalmaz Isaac Barrow témájú médiaállományokat. | |
Isaac Barrow (London, 1630. október – London, 1677. május 4.) angol anglikán teológus és matematikus.
Életpálya
[szerkesztés]Tanulmányait cambridgei Trinity College-ben 1649-ben fejezte be. Szakmai látókörének bővítése érdekében 1655-ben Párizsba, 1656-ban Firenzébe, majd Törökországba utazott, ahol Konstantinápolyban folytatta tanulmányait. 1658-ban Velencén és Németországon keresztül jutott vissza Angliába. Beszélt, olvasott, írt görögül, héberül és latinul. 1960-ban az egyházhoz csatlakozva Cambridge-ben a görög nyelv professzora lett. 1662-től a londoni Gresham College-ba a geometria professzor lett. Visszatért Cambridge-be, de a matematikai tanszék vezetését – akinek tanára volt – Isaac Newtonra engedményezte. 1672–1677 között a Trinity College igazgatója volt. Ő kezdeményezte a kollégium ma is fennálló, ún. Wren könyvtárának az építését.
Kutatási területei
[szerkesztés]A matematika, a fizika (optika) és a görög nyelv volt. Az érintő keresésére vonatkozó, 1670-ben publikált módszere alapvetően ma is használatos a differenciálszámításban. Ő volt az első, aki felismerte, hogy az érintő keresése és a görbe alatti terület meghatározása egymásnak inverze.
Írásai
[szerkesztés]- 1655-ben latin és angol nyelven került kiadásra Eukleidész elmélete című munkája
- 1964-ben jelent meg előadásainak gyűjteménye, Lectiones Mathematicae címen
- 1667-ben Arkhimédész munkásságát elemezte
Tudományos munkája mellett egyházi témájú dolgozatai is voltak (Expositions a hitvallás, a Miatyánk, Tízparancsolat, és a szentségek).
Szakmai sikerek
[szerkesztés]A Holdon krátert nevezték el róla.
Jegyzetek
[szerkesztés]- 1 2 MacTutor History of Mathematics archive
- ↑ nem ismert. "Барро, Исаак". Encyclopedic Lexicon. Volume V, 1836 (orosz nyelven).
- 1 2 Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Барроу Исаак, 2017. február 25.
- ↑ MacTutor History of Mathematics archive. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
- ↑ Brockhaus Enzyklopädie (német nyelven). Brockhaus. F.A. Brockhaus, 1796
- ↑ Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven). Nagy Katalán Enciklopédia. Grup Enciclopèdia
- ↑ Find a Grave (angol nyelven). Find a Grave
Források
[szerkesztés]- Isaac Barrow. kfki.hu. (Hozzáférés: 2012. május 4.)