Irracionális függvény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az y=f(x) explicit egyenlettel adott algebrai függvényt akkor nevezzük irracionálisnak, ha az kifejezésben az argumentumot is érintő gyökvonás szerepel az (esetleg hiányzó) négy alapműveleten és az egész kitevős hatványozáson kívül.

Példa: .

Nevezetes irracionális függvények[szerkesztés]

Gyökfüggvény[szerkesztés]

Az függvény a nemnegatív számokra leszűkített értelmezési tartományú hatványfüggvény inverz függvénye. Ugyanakkor speciális esete az hatványfüggvénynek:

.

A függvény grafikonja a megfelelő n-edfokú félparabola tükörképe:

Törtkitevős hatványfüggvény[szerkesztés]

Az implicit egyenlettel adott hatványfügvény értelmezési tartománya általában a tartomány, de a kitevőtől függően esetenként kiterjeszthető a negatív számokra is. A függvény grafikonja k>0 esetben parabolikus (parabolára emlékeztető), a esetben pedig hiperbolikus görbe.

Néhány példa:

Lineáris függvény négyzetgyöke[szerkesztés]

Az és az függvények grafikonja a implicit egyenlettel adott kúpszelet (parabola) egy-egy fele. (Másodrendű görbe.)

Másodfokú függvény négyzetgyöke[szerkesztés]

Az és az függvények grafikonja az implicit egyenlettel adott kúpszelet egy-egy fele. Ha az , akkor a görbe ellipszis, különben hiperbola. (Másodrendű görbe.)

Irodalom[szerkesztés]

Bronstein–Szemengyajev: Matematikai zsebkönyv. Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1987. ISBN 963 1053091
Hack & all.: Négyjegyű függvénytáblázatok,…(Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004) ISBN 978-963-19-5703-7
Pattantyús Gépész- és Villamosmérnökök Kézikönyve 1. kötet. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1961.
Reiman István: Matematika (Műszaki Könyvkiadó, 1992)
Szász Pál: A differenciál- és integrálszámítás elemei (Közoktatásügyi Kiadóvállalat, 1951)