Ürög (Szerbia)
| Ürög (Irig/Ириг) | |||
 | |||
| Ürög ortodox temploma | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szerbia | ||
| Tartomány | Vajdaság | ||
| Körzet | Szerémségi | ||
| Község | Ürög | ||
| Irányítószám | 22406 | ||
| Körzethívószám | +381 (0)22 | ||
| Rendszám | RU | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 4848 fő (2002) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 199 m | ||
| Terület | 64,2 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 06′ 04″, k. h. 19° 51′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 06′ 04″, k. h. 19° 51′ 30″ | |||
| Ürög weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ürög témájú médiaállományokat. | |||
Ürög (másként Irig vagy Ireg, szerbül Ириг / Irig) kisváros és község (járás) Szerbiában, a Vajdaságban, a Szerémségi körzetben.
Fekvése[szerkesztés]
A Tarcal-hegység (Fruška Gora) nyúlványai alatt, Karlócától délnyugatra fekvő település.
Története[szerkesztés]
Ürüg egyike a 18–19. században a Dunántúlról és Bácskából bevándorolt magyar szórvány lakosságú településeknek. A 15. században a szerb despoták, Vuk Grgurević, Đorđe Brankovic, és Jovan Brankovic uralma alatt állt.
1526 és 1699 között török uralom alatt állt. Ez idő alatt a szerémségi Szandzsákhoz tartozott, és a nahiják adminisztratív székhelye volt. 1665-ben, 2000 ház, egy mecsetet és két kolostor állt a településen, muzulmán lakossággal.
A 18. században Ürög a Szerémség egyik legfontosabb piaci központja volt, lakosainak többsége szerb volt.
1795-1796-ban a településen nagy pestisjárvány pusztított, 4813 lakosából ekkor 2548 halt meg e betegségben.
1910-ben 5512 lakosából 751 magyar, 389 német, 4064 szerb volt. Ebből 1360 római katolikus, 13 görögkatolikus, 4116 görög keleti ortodox volt.
1918-ig Ürög a Magyar Királyság része volt.
Demográfiai változások[szerkesztés]
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 4343 | 4211 | 4442 | 4652 | 4598 | 4414 | 4848[1] |
Etnikai összetétel[szerkesztés]
| Nemzetiségs | Szám | % |
| Szerbek | 3900 | 80,44 |
| Magyarok | 360 | 7,42 |
| Jugoszlávok | 127 | 2,61 |
| Horvátok | 78 | 1,60 |
| Montenegróiak | 13 | 0,26 |
| Macedónok | 9 | 0,18 |
| Németek | 6 | 0,12 |
| Ukránok | 4 | 0,08 |
| Szlovákok | 4 | 0,08 |
| Ruszinok | 3 | 0,06 |
| Muzulmánok | 3 | 0,06 |
| Szlovének | 2 | 0,04 |
| Románok | 2 | 0,04 |
| Albánok | 2 | 0,04 |
| Oroszok | 1 | 0,02 |
| Cigányok | 1 | 0,02 |
| Bolgárok | 1 | 0,02 |
| Egyéb/Ismeretlen[2] |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Ürög honlapja (szerbül)