Ugrás a tartalomhoz

Irán–kontrák-ügy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Irán–kontrák-ügy
Dátum1985. augusztus 20.1987. március 4.
OrszágAmerikai Egyesült Államok
A Wikimédia Commons tartalmaz Irán–kontrák-ügy témájú médiaállományokat.

Az Irán–kontrák-ügy egy politikai botrány volt az Egyesült Államokban, amelynek középpontjában az 1981 és 1986 közötti, Iránba irányuló fegyverkereskedelem állt, amelyet a Ronald Reagan-kormányzat magas rangú tisztviselői segítettek. Mivel Irán a botrány idején fegyverembargó alatt állt, a fegyvereladást illegálisnak minősítették.[1] A kormányzat abban reménykedett, hogy a fegyvereladásból származó bevételt a kontrák, egy nicaraguai sandinista-ellenes lázadó csoport finanszírozására fordítja. A Boland-módosítás értelmében, amelyet a Kongresszus 411–0 arányban elfogadott, és Reagan törvénybe iktatott, a kontrák további finanszírozását törvényhozási előirányzatokból a Kongresszus megtiltotta, de a Reagan-kormányzat titokban továbbra is finanszírozta őket nem elkülönített forrásokból.[2]

A kormányzat azzal indokolta a fegyverszállítmányokat, hogy azok a Hezbollah, egy iráni kapcsolatokkal rendelkező, az Iszlám Forradalmi Gárdához kapcsolódó iszlamista félkatonai csoport által Libanonban fogva tartott hét amerikai túsz kiszabadítására tett kísérlet részét képezték.[3] A fegyverek túszokra cserélésének ötletét Manucher Ghorbanifar, egy külföldön élő iráni fegyverkereskedő vetette fel.[4][5][6] A Reagan-kormányzat egyes tagjai abban reménykedtek, hogy az eladások befolyásolják Iránt, hogy rávegye a Hezbollah-t a túszok szabadon bocsátására.[7]

Miután a libanoni Ash-Shiraa magazin 1986 novemberében beszámolt a fegyverkereskedelemről, az nemzetközi hírekbe került, aminek következtében Reagan szerepelt a nemzeti televízióban. Azt állította, hogy bár a fegyverátadások valóban megtörténtek, az Egyesült Államok nem cserélt fegyvereket túszokra.[8] A nyomozást akadályozta, hogy a Reagan-kormány tisztviselői nagy mennyiségű, az üggyel kapcsolatos dokumentumot megsemmisítettek vagy visszatartottak a nyomozók elől.[9] 1987 márciusában Reagan egy újabb országos televíziós beszédet mondott, amelyben kijelentette, hogy teljes felelősséget vállal az ügyért, és kijelentette, hogy "ami Iránnal szembeni stratégiai nyitásként indult, a megvalósítás során fegyverkereskedelemmé fajult túszokért".[10]

Az ügyet a Kongresszus és a Reagan által kinevezett háromtagú Tower Commission vizsgálta. Egyik vizsgálat sem talált bizonyítékot arra, hogy maga Reagan elnök tudott volna a több program mértékéről.[3] Ezenkívül Lawrence Walsh amerikai főügyész-helyettest 1986 decemberében független tanácsadónak nevezték ki, hogy kivizsgálja a rendszerben részt vevő tisztviselők esetleges bűncselekményeit. Végül több tucat kormányzati tisztviselőt vádoltak meg, köztük Caspar Weinberger védelmi minisztert és Oliver North alezredest. Tizenegy ítélet született, amelyek közül néhányat fellebbezéssel hatályon kívül helyeztek.[11] A vád alá helyezett vagy elítélt többiek mind kegyelmet kaptak George H. W. Bush elnökségének utolsó napjaiban, aki az ügy idején alelnök volt.[12] Csak egy Irán–kontra-vádlott töltött le börtönbüntetést, mások próbaidőt kaptak, és néhánynak folyamatban lévő tárgyalása volt, majd kegyelmet kaptak. Walsh, a független jogi képviselő úr megjegyezte, hogy a kegyelmi nyilatkozatok kiadásával Bush látszólag előre látta, hogy a Weinberger-per során napvilágra került bizonyítékok alapján őt is vádolják, és megjegyezte, hogy Bush, Weinberger és más magas rangú Reagan-kormányzati tisztviselők „megtévesztésre és akadályozásra” törekedtek.[13] Walsh 1993. augusztus 4-én nyújtotta be zárójelentését,[14] majd később jogi képviselőként szerzett tapasztalatairól beszámolót írt: Firewall: The Iran-Contra Conspiracy and Cover-Up.[13]

  1. The Iran-Contra Affair 20 Years On Archiválva 2015. március 20-i dátummal a Wayback Machine-ben.. The National Security Archive (George Washington University), 2006-11-24
  2. "H.Amdt.974 to H.R.7355 - 97th Congress (1981-1982)". www.congress.gov. Hozzáférés: 2025. július 9.
  3. 1 2 "Reagan's mixed White House legacy". BBC. 2004. június 6. 2011. február 9. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2008. április 22.
  4. Butterfield, Fox (1988. november 27.). "Arms for Hostages – Plain and Simple". The New York Times (National ed.). sec. 7. p. 10. Hozzáférés: 2018. december 29.
  5. Abshire, David (2005). Saving the Reagan Presidency: Trust Is the Coin of the Realm. Texas A&M University Press. ISBN 9781603446204. 2023. április 11. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2023. március 19.
  6. Valentine, Douglas (2008). Reagan, Bush, Gorbachev: Revisiting the End of the Cold War. Praeger Security International. ISBN 9780313352416. 2023. április 5. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2023. március 19.
  7. "The Iran-Contra Affair • Levin Center for Oversight and Democracy". Levin Center for Oversight and Democracy (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. július 9.
  8. Reagan, Ronald (1986. november 13.). "Address to the Nation on the Iran Arms and Contra Aid Controversy". Ronald Reagan Presidential Foundation. 2016. március 6. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2008. június 7.
  9. "Excerpts From the Iran-Contra Report: A Secret Foreign Policy". The New York Times. 1994. 2009. április 10. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2008. június 7.
  10. Reagan, Ronald (1987. március 4.). "Address to the Nation on the Iran Arms and Contra Aid Controversy". Ronald Reagan Presidential Foundation. 2014. október 3. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2008. június 7.
  11. Dwyer, Paula. "Pointing a Finger at Reagan". Business Week. 2008. április 16. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. április 22.
  12. "Pardons Granted by President George H. W. Bush (1989–1993)". U.S. Department of Justice. 2015. január 12. 2020. december 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2020. december 22.
  13. 1 2 Walsh, Lawrence E. (1997). Firewall: The Iran-Contra Conspiracy and Cover-up. New York: W. W. Norton & Company. 290. o.
  14. Walsh 1993.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Iran-Contra affair című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • USA USA-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap