Ini (fáraó)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ini
előd
egyiptomi fáraó
utód
Rudamon
XXIII. dinasztia
Piye

A Louvre C100 sztélé Flinders Petrie rajzán
A Louvre C100 sztélé Flinders Petrie rajzán

Uralkodása i. e. 740 körül
Prenomen
<
raxprmn
>

mn-ḫpr-rˁ
Menheperré
megjelenése tartós”
Nomen
<
W25ii
>

ỉnỉ
Ini
Gyermekei Mutirdisz

Ini (Ini Sziésze Meriamon, uralkodói nevén Menheperré) az ókori egyiptomi uralkodó, aki Thébát és környékét kormányozta az i. e. 8. században, a XXIII. dinasztia utolsó uralkodóját, Rudamont követően.

Említései[szerkesztés]

Menheperré Ini valószínűleg Rudamont követte Thébában, de nem volt tagja a XXIII. dinasztiának, amelyhez elődje tartozott, és a dinasztia uralkodóival ellentétben csak helyi uralkodó volt, aki Thébát kormányozta a Rudamon halála utáni 4–5 évben vagy valamivel tovább. Létezésére először 1979-ben derült fény, amikor Helen Jacquet-Gordon publikálta az Ini 5. évére datált graffitót, amelyet a karnaki Honszu-templomban találtak.[1]

Uralkodói neve, a Menheperré korábban nem volt ismert; maradtak fenn ugyan ezzel a névvel ellátott leletek, de ezeket a XXV. dinasztia fáraójának, a núbiai Piyének tulajdonították. Ininek 1989 előtt csak három említése volt ismert:

  • A Honszu-templom tetején lévő, 11. számú graffito (AEB 79244), melyet egy bizonyos Ini Sziésze Meriamon 5. évére, semu évszak 3. havának 10. napjára datáltak;
  • Bronz plakett, ma a Durhami Egyetem gyűjteményében (N 2186); ezen maradt fenn személyneve, Ini;
  • Egy abüdoszi cserépdarab.

1989-ben Jean Yoyotte publikált egy tanulmányt Ini uralkodásáról, ebben kifejtette, hogy a három leleten említett Ini fáraó valószínűleg ugyanaz a személy lehet – aki H. Jacquet-Gordon szerint i. e. 780/770 vagy 753/743 körül léphetett trónra –, emellett két további, korábban Piyének tulajdonított leletet is neki tulajdonít: a Louvre C100-as sztélét és egy Kairóban őrzött kalcit edényt (CG 18498), melyeken egy Menheperré nevű uralkodó szerepel.[2] A sztélén fennmaradt töredékes név jobban kiegészíthető Ini nevére, mint Piyéére. Ezt ma a legtöbb egyiptológus elfogadja.[3] Az ellen, hogy a Menheperré Piye uralkodói neve lenne, az is szól, hogy a núbiai királynak már így is két uralkodói neve is ismert (Uszermaatré és Szenoferré).

Init valószínűleg akkor mozdíthatták el pozíciójából, amikor Piye – uralkodásának 20. évében – meghódította Egyiptomot, nem ábrázolják ugyanis a 21. évben keletkezett győzelmi sztélén. Ez azonban nem teljesen bizonyított, mert elképzelhető, hogy Piye megengedte, hogy Ini az ő vazallusaként hatalmon maradjon Thébában. Erre bizonyíték a Louvre C100 sztélé is, amely Kenneth Kitchen szerint stílusa alapján a núbiai kor elejére datálható.[4] A sztélén azonban Ini nevét mindhárom helyen kivakarták, és a király alakjában is kárt tettek, ami arra utal, Piye utódja, Sabaka eltávolította Init és el akarta törölni emlékét.[5] Ez arra utalhat, hogy a Honszu-templomban lévő graffito nem sokkal azelőtt készült, hogy Egyiptomot teljes egészében elfoglalták volna a núbiaiak Sabaka alatt, aki nem tűrte, hogy egy ilyen jelentős városban, mint Théba, őslakos egyiptomi uralkodó legyen hatalmon, aki veszélyt jelenthet a núbiai dinasztia uralmára.

Ini lánya lehetett Mutirdisz hercegnő, Hathor és Mut thébai főpapnője, a thébai TT410 sír tulajdonosa, akit korábban Piye lányának tartottak.

Név, titulatúra[szerkesztés]

A fáraók titulatúrájának magyarázatát és történetét lásd az Ötelemű titulatúra szócikkben.
Hórusz-név
G5
F36N17
N17
Srxtail2.svg
sm3-t3.wỉ
Szemataui
„Aki egyesíti a Két Földet”
Nebti-név
G16
msU25
msỉ-ḥmw.t
Meszi-hemut
„A művészetek teremtője”
Arany Hórusz-név
G8
z
I1
q
n
nwwA12
Z2
sˁš3-qn.w
Szasa-kenu
„A harcosok megsokasítója”
Felső‑  és Alsó‑Egyiptom királya
M23L2
Hiero Ca1.png
raxprmn
Hiero Ca2.png
mn-ḫpr-rˁ
Menheperré
megjelenése tartós”
Ré fia
G39N5
 
Hiero Ca1.png
W25ii
Hiero Ca2.png
ỉnỉ
Ini

Forrás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Ini (pharaoh) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  1. H. Jacquet Gordon, "Deux graffiti d'époque libyenne sur le toit du Temple de Khonsu à Karnak" in Hommages à la memoire de Serge Sauneron, 1927-1976, (Cairo: 1979) pp.169-74
  2. Jean Yoyotte, 'Pharaon Iny, un Roi mystèrieux du VIIIe siècle avant J.-C.', CRIPEL 11(1989), pp.113-131
  3. J. von Beckerath, Handbuch der Ägyptischen Königsnamen, Verlag Philipp von Zabern, MÄS 49, 1999. pp.196-197
  4. K.A. Kitchen, The Third Intermediate Period in Egypt (c.1100–650 BC), 3rd ed. Warminster: Aris & Phillips Limited, 1996. p.137
  5. Yoyotte, p.122

Külső hivatkozások[szerkesztés]