Ingenol-mebutát

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ingenol-mebutát
IUPAC-név
(1aR,2S,5R,5aS,6S,8aS,9R,10aR)-5,5a-dihidroxi-4-(hidroximetil)-1,1,7,9-tetrametil-11-oxo-1a,2,5,5a,6,9,10,10a-oktahidro-1H-2,8a-metanociklopenta[a]ciklpropa[e][10]annulén-6-il (2Z)-2-metilbut-2-enoát
Más nevek PEP005, ingenol-3-angelát
Kémiai azonosítók
CAS-szám 75567-37-2
PubChem 6918670
ChemSpider 26325194
ChEBI 66913
ATC kód D06BX02
SMILES
C/C=C(/C)\C(=O)O[C@H]1C(C)=C[C@]23[C@]1(O)[C@H](O)C(CO)=C[C@H](C3=O)[C@H]4[C@H](C4(C)C)C[C@H]2C
InChIKey VDJHFHXMUKFKET-WDUFCVPESA-N
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C25H34O6
Moláris tömeg 430,534 g/mol
Farmakokinetikai adatok
Biohasznosíthatóság kimutatási határ alatt
Terápiás előírások
Licenc adat gyógyszer (EU)
Jogi státusz vényköteles
Terhességi kategória C (US)
Alkalmazás helyi (gél)

Az ingenol-mebutát (ingenol-3-angelát, PEP005, LEO Pharma, kereskedelmi neve Picato), az Euphorbia peplus tejnedvében található citotoxikus diterpén. A vegyületet tartalmazó gélt az USA gyógyszerengedélyező hatósága, a Food and Drug Administration (FDA),[1] valamint az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) az aktinikus keratózis (amely egy premalignus állapot) helyi kezelésére alkalmazható gyógyszerként engedélyezte 2012-ben.[2] Két különböző koncentrációjú termék van forgalomban, az arc és a fejbőr (0,015%), valamint a törzs és a végtagok (0,05%) kezelésére.

Az ingenol-mebutátot elsőként a Szegedi Tudományegyetem Farmakognóziai Intézetének kutatói, Hohmann Judit és munkatársai mutatták ki 2000-ben a vézna kutyatejből (Euphorbia peplus),[3] abból a fajból, amelyet a gyógyszeripar is felhasznál a vegyület kinyerésére.[4] A szegedi kutatók a vegyület erősen irritáló hatását is leírták,[3] aminek szerepe lehetett abban, hogy a gyógyszeripar is felfigyelt potenciális jelentőségére. A vegyületet korábban már kimutatták egy másik fajból, az Euphorbia paraliasból,[5] azonban a 2000-es évekig nem foglalkoztak gyógyhatásainak kutatásával. A vegyület jelentősége, hogy szerkezeti módosítás nélkül vált gyógyszermolekulává.

Négy többcentrumos, randomizált, kettős vak klinikai vizsgálat eredménye igazolja, hogy a 2-3 napon át helyileg alkalmazott ingenol-mebutát gél hatékony az aktinikus keratózis kezelésében.[6]

Nemkívánatos hatások[szerkesztés]

Az alkalmazás helyén nagyon gyakran jelentkezik irritáció (bőrpír, pikkelyes leválás vagy lehámlás, pörkösödés, duzzanat, hólyag- vagy gennyes hólyagképződés, a bőr felső rétegének lekopása vagy a bőrön található fekély).

Allergiás reakciók vagy övsömör is kialakulhat.[7]

Kölcsönhatások[szerkesztés]

Mivel az ingenol-mebutát gyakorlatilag nem szívódik fel a bőrön keresztül, a szájon át szedett gyógyszerekkel kölcsönhatások kialakulása nem valószínű.[2]

Kémia[szerkesztés]

A vegyület az ingenol diterpén angelikasavval képzett észtere. Félszintetikus előállítására ismert egy 3 lépéses módszer.[8] 2013-ban közöltek egy 14 lépéses szintéziseljárást, amellyel a terpentin egyik olcsó komponenséből, a (+)-3-karénből is előállítható a vegyület.[9]

Kutatás[szerkesztés]

Kimutatták, hogy az ingenol-mebutát hatásosan alkalmazható reaktiválódó látens HIV vírusok ellen olyan sejteken, amelyek tartós antiretrovirális kezelésben részesülő, a betegség tüneteit nem mutató betegekből származtak. Ez felveti annak a lehetőségét, hogy a vegyület alkalmas lehet a vírus teljes eradikálására, így a HIV-fertőzés végleges gyógyítására. Kutatások folynak annak kiderítésére, hogy ezek az in vitro eredmények állatmodellekben is megfigyelhetőek-e.[10]

Egy klinikai vizsgálat szerint az ingenol-mebutát azonos hatásosságú a podofillotoxinnal anogenitális szemölcsök kezelésében.[11]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Drugs@FDA: FDA Approved Drug Products. www.accessdata.fda.gov. (Hozzáférés: 2018. február 2.)
  2. a b European Medicines Agency - Find medicine - Picato (angol nyelven). www.ema.europa.eu. (Hozzáférés: 2018. február 2.)
  3. a b Hohmann, J., L. (2000. április 1.). „Diterpenoids from Euphorbia peplus”. Planta Medica 66 (3), 291–294. o. DOI:10.1055/s-2000-8568. ISSN 0032-0943. PMID 10821064.  
  4. Crystalline ingenol mebutate”.  
  5. Sayed, M. D., F. M. (1980. október 1.). „Constituents of Egyptian Euphorbiaceae. IX. Irritant and cytotoxic ingenane esters fromEuphorbia paralias L.” (angol nyelven). Experientia 36 (10), 1206–1207. o. DOI:10.1007/BF01976131. ISSN 0014-4754.  
  6. Lebwohl, Mark, Lawrence L. (2012. március 15.). „Ingenol mebutate gel for actinic keratosis”. The New England Journal of Medicine 366 (11), 1010–1019. o. DOI:10.1056/NEJMoa1111170. ISSN 1533-4406. PMID 22417254.  
  7. Picato (ingenol mebutate) Gel: Drug Safety Communication - FDA Warns of Severe Adverse Events, Requires Label Changes, 2015. augusztus 21. (Hozzáférés: 2015. augusztus 24.)
  8. Liang, Xifu, Anders (2012/11). „Semisynthesis of Ingenol 3-Angelate (PEP005): Efficient Stereoconservative Angeloylation of Alcohols” (angol nyelven). Synlett 23 (18), 2647–2652. o. DOI:10.1055/s-0032-1317415. ISSN 0936-5214.  
  9. (2013) „14-Step Synthesis of (+)-Ingenol from (+)-3-Carene”. Science 341 (6148), 878–882. o. DOI:10.1126/science.1241606. PMID 23907534.  
  10. (2015) „Synergistic Reactivation of Latent HIV Expression by Ingenol-3-Angelate, PEP005, Targeted NF-kB Signaling in Combination with JQ1 Induced p-TEFb Activation”. PLoS Pathogens 11 (7), e1005066. o. DOI:10.1371/journal.ppat.1005066.  
  11. Shahidi Dadras, Mohammad, Mahmood (2020. május 1.). „Ingenol Mebutate Gel 0.05% in the Treatment of Anogenital Warts: A Prospective Controlled Trial Comparing It With Topical Podophyllin Solution 25”. Sexually Transmitted Diseases 47 (5), 338–343. o. DOI:10.1097/OLQ.0000000000001165. ISSN 1537-4521. PMID 32149954.  

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Ingenol mebutate című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.