Infrafűtés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából


Az energia árak radikális emelkedése egyre inkább rákényszeríti az építtetőket, hogy már a tervezés időszakában átgondolják, milyen tüzelési módot, illetve berendezést válasszanak otthonuk melegének, a melegvíz ellátásának a biztosítására. Egyre kedveltebbek a fa elgázosító, pellet, és hőszivattyús kazánok. Hasonló komfortot lehet velük elérni, mint az olaj, vagy gáztüzelésű berendezésekkel. Viszonylag nagy a helyigényük, elsősorban ott terjedtek el, ahol nincs gázvezeték. A szolár rendszerek és a hőszivattyúk megtérülési ideje is egyre rövidebb, minden szempontból kívánatos lenne széles elterjedésük. A viszonylag magas a beruházási költsége, így igazán azok tudják beépíttetni, akik a fészekrakás időszakában többet tudnak a szokásosnál a fűtési – hűtési rendszerre áldozni. Létezik-e komfortos, könnyen, gyorsan telepíthető és a megfizethető megoldás?

Az elektromos fűtés! Hazánkban a fűtéses napok száma minimum 180 nap, és a téli átlaghőmérséklet +3ºC. A helyesen, és a tényleges hőveszteségnek megfelelően kiválasztott fűtésrendszer éves, átlagos hatásfoka jó minőségű, modulációs gázkazánok esetén is maximum 60% körül alakul[forrás?], de inkább kevesebb. Egy villamos fűtési rendszer esetében ez 98-99%, és a fűtési szezon igen kis részében, alig néhány napig üzemel teljes terheléssel. A meteorológiai adatok szerint a fűtési szezon több mint 80%-ában a fűtőberendezések kiterheltsége az 50%-ot sem éri el![forrás?] Igen fontos tehát az éves energia felhasználás szempontjából, hogy a fűtőberendezés csökkentett terhelés, azaz nem teljes kiterheltség mellett hogyan viselkedik. A hagyományos fűtőberendezéseknél a kiterheltség csökkenésével nem csökkennek a veszteségek, de csökken a hasznosuló energia, tehát a kiterheltség csökkenésével csökken a berendezés hatásfoka! Minél inkább csökken a névlegestől a ténylegeshez a leadott teljesítmény, annál rosszabb lesz a berendezés kiterheltsége, összhatásfoka. Nem vitás egy korszerű, szigetelt és megbízható rendszernél nincs jobb és egyszerűbb. A gázból és az egyéb fűtőanyagokból folyamatosan hiány van és ennek megfelelően drasztikusan emelkedik az ára, míg a villamos energiából túlkínálat van és ugyan ennek az ára is némiképp emelkedik, de közel sem oly mértékben, mint más energiahordozóké.

A villamos áram díja az előzetes híradások szerint ebben az évben csökken! Igaz csak néhány százalékkal.[forrás?] Amennyiben a villamos fűtés mellett döntöttünk, első lépésként egy jól megtervezett, kellő alapossággal és gondossággal megválasztott fűtésre van szükségünk. Mi most az infrafűtést emeljük ki!

Az infrafűtésről gondoskodó infrapanel egy tábla alakú, felületén kerámia szemcsékkel bevont, hátoldalán hő tükrös szigeteléssel ellátott grafitmassza alapú infra fűtőtest.

Hogyan is működik egy infrafűtés? A rendszer lényege az infrapanel.

Az infrapanelek piacán megannyi hangzatos megjelölés hallható, plazma, nanotechnológia, ezüst kolloid (gyógyászatban használatos folyadék) stb., elég csak elolvasni a szavak jelentését és tartalmi leírását (ezt megteheti, ha a szavakra kattint) és már is bepillantást nyerhetünk az adott területre. A valóság pedig, hogy három fő kategóriába sorolhatóak az infrapanelek:

  • Fűtőfilm alapú (az eredeti céljára, kiváló, pl. padló, fal vagy éppen mennyezetfűtés), amit bekereteznek, esetleg lefestenek, hangzatos nevet kapnak és mehet a piacra.
  • Carbonszálas technológia, zömében távol-keleti gyárakban készül, ezen alapanyagokat Európai gyárak is használják, jó minőségű panelek, sima felületük miatt az infrasugárzás sajnos csak egyenes vonalban történik, a karbonszál elhasználódhat, meghibásodhat, élettartama korlátozott, véges.
  • Grafitmasszás infrapanelek. Két műgyanta lap közé magas hőmérsékleten összepréselt speciális grafit (szén) alapú massza, ami a hő hatására szilárdul meg, a hátoldalon egy reflekciós réteggel, mely szinte 100%-ban akadályozza meg a hátlap felé történő infrasugárzást, egy szigetelő hő visszaverő réteg a nem kívánt hő veszteség ellen, és természetesen a sugárzó felület kerámia szemcsékkel való borítása, melytől az infrasugarak mintegy félgömb alakban minden irányban terjedhetnek. Élettartama végtelen, nincs sem szál, sem pedig egyéb alkatrész mely kiéghetne, elromolhatna. Eredetileg japán technológia, kizárólag európai (cseh) alapanyagból készülő termék.

A grafitmassza alapú infrapanelek látható oldalán a kerámiaszemcsék növelik a többszörösére az adott fűtőfelületet (az infrasugárzás felületi mérete rendkívül fontos) és segítik az infrasugarak szétszórását minden irányba, így az infrafűtőlap mint egy félgömbszerűen és minden irányba közvetíti az infrasugárzást. Egyáltalán nem mindegy hogy az adott Watt számnak megfelelő infrasugárzás mekkora felületről adódik át! Infrasugárzás csak egyféle létezik, nincs jó vagy kevésbé jó infrasugárzás, mint ahogy napunk is csak egy van!

Az infrapanel 7-10 µm közötti hosszú hullámhosszon (mely közel azonos azzal a sugárzási tartománnyal, mellyel a Nap melegíti a Földet) fejti ki hatását. Ez a sugárzási tartomány láthatatlan, az emberi szervezet melegként érzékeli. A kereskedelemben fellelhető még a sima felületű és a hátoldalán szigetelés nélküli panel is, melyek ez által csak lényegesen kisebb felületen közvetítik az infrasugárzást és így kisebb teret tudnak ellátni infravörös sugárzással, a szigetelés hiánya miatt a panelek hátoldala felhevül (75-85°C), így szerencsés esetben az emeleti szobánkat, rosszabb esetben pedig a padlást vagy az emeleti szomszédunkat fűtjük paneljeinkkel! Itt jegyezném meg, hogy a szigetelő réteg nem az infrasugarakat, hanem a hőt tereli a megfelelő irányba!

Rétegrend

Egy korszerű infrapanel rétegrend felépítése: 1-keretanyag 2-csatlakozó vezeték 3-kerámiaszemcsés felületi réteg 4-formáló rétegek 5-grafit massza 6-reflekciós réteg 7-hőszigetelő réteg 8-hővisszaverő réteg 9-hátlap borítás

Egy képzett villanyszerelő rövid időn belül kiépíti és felszereli az infrafűtést. Ezt követően semmi dolgunk a fűtésrendszerünkkel, ha szükségünk van rá bekapcsoljuk és automatikusan működik igényeinknek megfelelően. Amennyiben a fűtésszámlánkat tovább szeretnénk csökkenteni, akkor egy napelemes rendszerre van szükség, amely a nyári időszakban a többlettermelést a hálózatra értékesíti, télen pedig a szükséges mértékben pótlódik és az éves elszámolásunk akár még pozitívan is alakulhat, de minden esetben lényegesen alacsonyabb az elektromos áramdíjunk, mint ezt megelőzően.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]