Indiai futómadár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Indiai futómadár
Indian courser (Cursorius coromandelicus) Photograph by Shantanu Kuveskar.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lilealakúak (Charadriiformes)
Család: Székicsérfélék (Glareolidae)
Alcsalád: Futómadárformák (Cursoriinae)
Nem: Cursorius
Faj: C. coromandelicus
Tudományos név
Cursorius coromandelicus
(Gmelin, 1789)
Elterjedés
Cursorius coromandelicus dist.png
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Indiai futómadár témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Indiai futómadár témájú médiaállományokat és Indiai futómadár témájú kategóriát.

Az indiai futómadár (Cursorius coromandelicus) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül az székicsérfélék (Glareolidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt Johann Friedrich Gmelin német természettudós írta le 1789-ben, a Charadrius nembe Charadrius coromandelicus néven.[3]

Előfordulása[szerkesztés]

Dél-Ázsiában, India, Banglades, Nepál, Pakisztán és Srí Lanka területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi füves puszták, sziklás környezetben, valamint szántóföld. Állandó, nem vonuló.[4]

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 26 centiméter.[5] A hím feje teteje vörösesbarna, feje fehér, kivéve a vastag fekete szemsávját. Krémszínű melle, és sötétebb háta van. A tojó világosbarna, sötét pettyezéssel. Teste karcsú.

Kifejlett
és egy fiatal példány

Életmódja[szerkesztés]

A lilékhez hasonlóan futva, megállva keresgéli rovarokból álló táplálékát, de a magvakat is megeszi.

Szaporodása[szerkesztés]

Talajon a földbe kapart mélyedésbe rakja fészkét, tojása világos alapon sűrű fekete pöttyökkel mintázott. A fiókák fészekhagyók, de a szülők még a fészek elhagyása után is táplálják őket.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabilt. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
  5. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2020. október 12.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]