Incze Ferenc
| Incze Ferenc | |
| Született | 1910. augusztus 5. Gyergyószentmiklós |
| Elhunyt | 1988. augusztus 21. (78 évesen) Kolozsvár |
| Állampolgársága | román |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | festőművész |
| Sírhelye | Házsongárdi temető (Incze Ferenc (1910–1988) festőművész sírja, II. B.)[1][2][3][4] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Incze Ferenc témájú médiaállományokat. | |
Incze Ferenc (Gyergyószentmiklós, 1910. augusztus 5. – Kolozsvár, 1988. augusztus 21.) erdélyi magyar festő.
Életpályája
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A budapesti Iparművészeti Iskolát végezte, majd Bécsben végzett tanulmányokat. Az erdélyi művészet magányos, mellőzött alakja. Az expresszionizmussal és szürrealizmussal rokon művészetét Salvador Dalíéhoz is hasonlították.[5] Erdélyben csak külföldi sikerei után kezdték elismerni. Portrékat, aktokat, tájképeket, álomszerű víziókat kivetítő kompozíciós műveket festett. 1939-től Kolozsváron élt. 1973-ban elnyerte a Párizsi Szalon ezüstérmét, és ekkor a Francia Képzőművészek Társaságának örökös tagjává választották. Ajándékozott képeket a Zerindi Képtárnak, de hagyatékának jelentős része a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumban található.
Sírja a Házsongárdi temetőben található (I. B.),[6] s bár műemléki védettség alatt áll (CJ-IV-m-B-07839.301), 2004 márciusában a saját maga által 1980-ban formázott fejszobrát ellopták a sírfedlapról.[7][8]
Munkássága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Egyéni kiállítások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Műtermi kiállítás, Kolozsvár, 1941, 1943.
- Korunk Galéria, Kolozsvár, 1973.
- Hoorn – Amszterdam – Utrecht, 1978.
- Korunk Galéria, Kolozsvár, 1982.
- Művészeti Galéria, Kolozsvár, 1987.
- Retrospektív kiállítás, Művészeti Múzeum, Kolozsvár, 1998.
- Körösvidéki Múzeum, Nagyvárad, 1999.
- Györkös Mányi Albert Emlékház, Kolozsvár, 1998.
- Korunk Galéria, Kolozsvár, 2008.
- Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely, 1998.
- Centenáriumi kiállítás, Quadro Galéria, Kolozsvár, 2010.
- Brukenthal Múzeum, Kék Ház, 2012.
Válogatott csoportos kiállítások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Tíz év az adományok tükrében, Művészeti Múzeum, Kolozsvár, 2006.
- Takács Galéria állandó tárlata, Százhalombatta, Kolozsvár, 2008.
- XX. századi erdélyi magyar festők a székelykeresztúri Molnár István Múzeum gyűjteményéből, Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely, 2011.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "archive.today/2025.11.16-090601/https://hazsongardalapitvany.ro/index.php?option=com_content&view=article&id=212&bytopo=138".
{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link) - ↑ "hazsongardalapitvany.ro/index.php?option=com_content&view=article&id=212&bytopo=138".
- ↑ "ghostarchive.org/archive/xJcVR".
- ↑ "web.archive.org/web/20260727234514/https://data.hazsongardalapitvany.ro/images/138_incze_ferenc_sirkove.jpg".
- ↑
- Kiss Előd-Gergely: A „második Dali” Archiválva 2014. április 27-i dátummal a Wayback Machine-ben, Krónika, 2010. szeptember 29.
- ↑ "Incze Ferenc sírja a Házsongárd Alapítvány adatbázisában". 2025. november 16.
{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link) - ↑ Sírgyalázás a Házsongárdi temetőben. Romániai Magyar Szó, 2004-03-25, 4786. szám
- ↑ "Sírrongálások a Házsongárd Alapítvány honlapján". 2025. október 31.
{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link)
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- artportal.hu
- Incze Ferenc festőművész hazatért, székelyhon.ro, 2012. július 17.
- Tarisznyás Márton Múzeum, Gyergyószentmiklós.
További Információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Szabó Vilmos: Incze Ferenc. Korunk, 1974.
- Kántor Lajos: Ecsettel az ég felé. Utunk, 1982/16.
- Mikó Ervin: Kicsoda ön, Incze Ferenc? Igazság, 1988. február 21.
- Murádin Jenő: A festő hagyatéka. Utunk, 1988/37.
- Kántor Lajos: Kolozsvártól Párizsig – és tovább… Helikon, 1998. okt. 25.
- Csomafáy Ferenc: Démonikusan nagy festő. Romániai Magyar Szó, 2003. nov. 11.
- Németh Júlia: Anyanyelve a festészet. In memoriam Incze Ferenc. Erdélyi Művészet, 2004/2.
- Székely Sebestyén György:: Incze Ferenc utolsó vázlatfüzete. Korunk, 2008/04.
- Németh Júlia: „Kolozsvártól Párizsig – és tovább...”. Szabadság, XX. évf. 213. sz. (2008. szeptember 13.) 11. o.
- Kiss Előd-Gergely: A „második Dali”, Krónika, 2010. szept. 29.
- Székely Sebestyén György: Incze Ferenc (1910–1988). Képzőművészeti monográfia, Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 2010.
.svg){kind=small}
