Inađol
| Inađol | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Srbac |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 812 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 197,0 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 4,12 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 05′ 38″, k. h. 17° 30′ 27″45.093889°N 17.507500°EKoordináták: é. sz. 45° 05′ 38″, k. h. 17° 30′ 27″45.093889°N 17.507500°E | |
 | |
Inađol (szerbül: Инађол), település Bosznia-Hercegovinában, Srbac községben, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 42, közúton 49 km-re északkeletre, községközpontjától 1 km-re délnyugatra, az Orbász jobb partja mentén fekvő síkságon, az Ina-patak mentén, 90-91 méteres tengerszint feletti magasságban található.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 634 | 774 |
| Bosnyák | 34 | 17 |
| Horvát | 5 | 4 |
| Jugoszláv | 63 | 0 |
| Egyéb | 49 | 17 |
| Összesen | 785 | 812 |
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Andrija Zirdum kutatásai szerint ezen a helyen már a középkorban ferences rendház állt,[4][5] melyet az oszmán hódítás során romboltak le. A térség 1535/36-ban került oszmán uralom alá, amikor is Husref bég elfoglalta a közeli Kobaš és Levač várait. Ez a terület a Kobaši kádiluk, a Banja Luka-i vijalet és a Boszniai szandzsák része lett.
A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. A mai település ezt követően jött létre, amikor a térségben jelentős betelepítések történtek. A Srbac környéki egyes lakott helyek elhelyezkedésére és eredetére vonatkozó adatok azonban nem maradtak fenn. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Srbac község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "www.statistika.ba/?show=12&id=20559".
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20559
- 1 2 "Popis 2013 u BiH – Srbac" (bosnyák nyelven). statistika.ba. Hozzáférés: 2025. február 14.
- ↑ Zirdum, Andija, Franjevci i bosansko-humski krstjani. Fenomen “krstjani“ u srednjovjekovnoj Bosni i Humu: zbornik radova. – Sarajevo: Institut za istoriju: Zagreb: hrvatski institut za povijest, 2005., str. 512 – 513.
- ↑ Crkvena kultura dobra - Godišnjak reda za kulturna dobra Zagrebačke nadbiskupije, Zagreb, 5. évf. 2007. 33. o. ISSN 1334-2452
