Imrán Hán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Imrán Hán
Imrán Hán 2019-ben
Imrán Hán 2019-ben
Pakisztán 22. miniszterelnöke
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2018. augusztus 18.

Születési név Imrán Ahmed Hán Niázi
Született 1952. október 5. vagy november 25.
Pakisztán Lahor
Párt Pakisztáni Mozgalom az Igazságért

Szülei Shaukat Khanum
Ikramullah Khan niazi
Házastársa Jemima Goldsmith (1995–2004)
Rehám Hán (2015)
Busra Bibi (2018–)
Élettárs Emma Sergeant
Foglalkozás krikettjátékos
Iskolái
  • Keble College
  • Aitchison College
  • Royal Grammar School Worcester
Vallás szunnita iszlám

Díjak
  • Pride of Performance
  • Fellow of the Royal College of Physicians of Edinburgh

Imrán Hán aláírása
Imrán Hán aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Imrán Hán témájú médiaállományokat.

Imrán Ahmed Hán Niázi (urdu nyelven: عمران احمد خان نیازی; Lahor, 1952. október 5. vagy november 25.–) pakisztáni politikus, 2018-tól az ország miniszterelnöke. Korábban hazája egyik legsikeresebb krikettjátékosa volt, 1992-ben világbajnoki címet is szerzett.

Befolyásos lahori pastu családba született, és pakisztáni, valamint Egyesült Királyság-beli elitiskolákba járt, többek között a worcesteri Royal Grammar Schoolba és a lahori Aitchison főiskolára. Az Oxfordi Egyetemen filozófiát, politikát és gazdaságtant tanult, 1976-ban szerzett diplomát.[1]

Krikettpályafutása[szerkesztés]

Családjában több jelentős krikettjátékos is volt, például két idősebb unokatestvére, Dzsáved Burki és Madzsid Hán a pakisztáni válogatott kapitánya is volt. Ő maga tizenéves korában hazájában és az Egyesült Királyságban krikettezett, 1971-ben pedig már a válogatottban is bemutatkozott. Itt azonban 1976-ig nem volt állandó szereplő.[1]

Az 1980-as évek elejére kiváló dobóvá és mindenessé fejlődött (különösen gyors dobásairól volt híres), 1982-ben ezért a válogatott kapitányává választották. Ezekben az időkben gyakran jelent meg elegáns londoni éjszakai szórakozóhelyeken, amivel állandó témát adott a helyi bulvárlapoknak.[1]

1982-ben igen figyelemre méltó teljesítményt mutatott be: 9 tesztmérkőzésen 62 kaput szerzett 13,29-es dobási átlaggal. Később ő lett az első pakisztáni játékos, akinek a teszt krikettben sikerült 3000 futást és 300 kaput szereznie, pályafutása végére pedig elérte a 3807 futást és (közel 20 000 dobásból) a 362 kaput is. Egynapos nemzetközi mérkőzéseken további 3709 futást és 182 kaput szerzett. 1992-ben kapitányként világbajnoki címet szerzett a pakisztáni csapat kapitányaként. 2003-tól hazájában edzőként is dolgozott.[2][3]

A politikában[szerkesztés]

1992 után közeledett a valláshoz, azon belül is a szúfizmushoz. Jelentős emberbaráti tevékenységet folytatott, amelynek egyik legfontosabb megnyilvánulása az volt, hogy adományokat gyűjtött egy lahori rákkórház felépítésre. Ez az intézmény, amelyet 1985-ben rákban elhunyt édesanyja után neveztek el, 1994-ben nyitotta meg kapuit.[1]

Egyúttal a politikai életben is megjelent, kemény kritikusává vált a pakisztáni kormányzatnak, amely szerinte rosszul vezette az országot, és korrupt volt. 1996-ban saját politikai pártot alapított, a Mozgalom az Igazságértot, amellyel a következő évi választáson még rendkívül gyengén szerepelt: az 1%-ot sem érték el, és nem szereztek egyetlen képviselői helyet sem az országgyűlésben. A 2002-es választáson viszont már bejutottak a parlamentbe, igaz, csak egy képviselőjük: ez maga Hán lett, aki egyébként azt állította, hogy gyenge eredményük választási csalásnak köszönhető.[1]

2007 októberében ő volt az egyike azoknak a képviselőknek, akik lemondtak, így tiltakozva az ellen, hogy a következő elnökválasztáson Pervez Musarraf is induljon. Musarraf válsághelyzetet hirdetett, novemberben pedig lecsaptak kritikusaira: maga Hán is rövid időre börtönbe került. 2008-ban Hán pártja újabb tiltakozásként bojkottálta a választásokat.[1]

Bár pártja gyengélkedett, Hán (egyesek szerint populista) stílusa főként a fiatalok körében egyre népszerűbbé vált. Továbbra is felemelte a szavát a korrupció és a gazdasági egyenlőtlenségek ellen, és ellenezte azt, hogy a pakisztáni kormány az amerikaiakkal együtt hajtott végre katonai akciókat az afgán határ közelében. Felemelte szavát az ország politikai és gazdasági elitje ellen, akik szerinte túlzottan elnyugatiasodtak és elidegenedtek a pakisztáni vallási és kulturális normáktól.[1]

Egy 2012-es közvélemény-kutatás már őt találta az ország legnépszerűbb politikusának. Megszerezte több ismert veterán politikus támogatását is, a 2013-ra tervezett választások előtt pedig nagy tömegeket szólított az utcára. Néhány nappal a választások előtt egy kampányrendezvényen leesett a színpadról, feje és háta megsérült. A szavazás előtti utolsó felhívását választóihoz a kórházból tette meg a televízión keresztül. Pártja története legjobb eredményét érte el ugyan, de ez sem volt elég a parlamenti többség megszerzéséhez. Hán szerint ismét választási csalás történt, de mivel nem indult vizsgálat az ügyben, 2014 végén több másik ellenzéki vezetővel együtt négy hónapig tartó tiltakozásokat szervezett.[1]

Bár a tiltakozások nem vezettek eredményre, Navaz Sarif miniszterelnök nem mondott le, de miután újabb korrupciós gyanúk merültek fel ellene, Hán újabb tüntetéseket szervezett 2016 végére. Ezeket azonban visszavonta, mivel a legfelsőbb bíróság vizsgálatot indított a miniszterelnök ellen, akit 2017-ben lemondásra köteleztek. Igaz, eközben Hánról is kiderült, hogy neki is voltak offshore-ügyei, de neki nem kellett távoznia a közéletből.[1]

2018 júliusában újabb választásokat tartottak; a kampányban Hán leginkább korrupció- és szegénységellenes jelszavakkal vett részt. A választáson ezúttal Hán pártja szerezte meg a többséget, így Hán augusztus 18-án elfoglalhatta a miniszterelnöki pozíciót.[1]

Miniszterelnöksége[szerkesztés]

Miniszterelnökként komoly fizetésimérleg-válsággal kellett szembenéznie. Bár a gazdaság növekedett, az import és az adósságkötelezettség az egekbe szökött, főként a Kína–Pakisztán gazdasági folyosó kezdeményezés miatt. Néhány héttel hivatalba lépése után a válság tovább súlyosbodott, mivel az Amerikai Egyesült Államok visszatartott egy 300 millió dolláros beígért katonai segélyt, mondván, Pakisztán nem tesz eleget a terrorizmus megfékezéséért. Mivel a Nemzetközi Valutaalap korábbi csomagjai soha sem hoztak megoldást a pakisztáni gazdaság számára, ezért először ő sem ebben az irányban keresett megoldást, hanem a „baráti” országoktól próbált segítséget kérni, de nem tudott kedvező feltételeket kiharcolni, így mégis az IMF-hez fordult kölcsönért. Később sikerült elérnie, hogy Kína, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek jelentős befektetéseket ígértek Pakisztánnak.[1]

A külpolitikában jelentős siker volt, hogy sikerült a tálibokat tárgyalásra bírni az amerikaiakkal, egyúttal fejlődött az ország kapcsolata mind az USA-val, mind Afganisztánnal.[1]

2019 februárjában, miután kasmíri harcosok egy csoportja öngyilkos támadás során megölt 40 indiai biztonsági alkalmazottat, India (5 évtized után először) légicsapást indított Pakisztán ellen, világszerte megnövelve a félelmet egy komolyabb konfliktus kialakulását illetően a két, amúgy sem jó viszonyban levő ország között. Amikor India ismét belépett Pakisztán légterébe, Pakisztán lelőtt két harci gépet, de a foglyul ejtett pilótát hamarosan visszaadta Indiának. Hogy a helyzet eszkalálódását elkerülje, Hán szigorú fellépést indított a hadsereg bizonyos elemeivel szemben, többeket letartóztattatott, több vallási iskolát bezáratott, és ígéretet tett arra, hogy hazája törvényeit a nemzetközi normáknak megfelelővé fejleszti.[1]

Magánélete[szerkesztés]

1994-ben házasodott össze a nála több mint 20 évvel fiatalabb, angliai Jemima Goldsmithszel, aki hamarosan áttért az iszlám hitre. Két gyermekük született, Szulajmán és Kászim, de 2004-ben elváltak.[4]

Második felesége Rehám Hán volt, majd 2018 elején Busrá Bibi, egy addigra már 5-gyermekes anya lett a harmadik. 2019 szeptemberében feleségével együtt részt vett egy umrán (kisebb mekkai zarándoklaton).[5]

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d e f g h i j k l m Imran Khan (angol nyelven). Britannica. (Hozzáférés: 2019. október 4.)
  2. Imran Khan (angol nyelven). ESPN Cricinfo. (Hozzáférés: 2019. október 4.)
  3. Imrán Hán (magyar nyelven). Krikett.Sport. (Hozzáférés: 2019. október 4.)
  4. Jamie Wilson, Randeep Ramesh: Imran and Jemima end marriage (angol nyelven). The Guardian, 2004. június 23. (Hozzáférés: 2019. október 4.)
  5. PM Imran Khan and his wife perform Umrah together (angol nyelven). Samaa.tv, 2019. szeptember 20. (Hozzáférés: 2019. október 4.)