Imling Konrád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Imling Konrád
Született 1840. november 26.
Stósz
Elhunyt 1913. március 27. (72 évesen)
Budapest
Foglalkozása jogász,
királyi kúriai bíró

Imling Konrád (Stósz, 1840. november 26.Budapest, 1913. március 27.) jogi doktor, királyi kúriai bíró.

Életpályája[szerkesztés]

Gimnáziumi tanulmányait Rozsnyón és Kassán, a jogot 1860–64-ben a pesti egyetemen végezte. Egy ideig gróf Andrássy Manó házában nevelő volt. A joggyakorlati éveket a királyi kúriánál, ügyvédeknél és az orvosi törvényszéknél töltötte. 1868-ban jogi doktorrá avatták és ugyanakkor ügyvédi vizsgát tett. Ezután Kézsmárkon volt ügyvéd. 1873-ban bírónak nevezték ki a tornai törvényszékhez; ennek megszüntével 1877-ben a kassaihoz, ahonnét 1881-ben pótbírónak a budapesti Királyi Ítélőtáblához került. Rendes bíró 1886-ban lett; 1889-ben törvény-előkészítési teendők teljesítésére és a telekkönyvi betétek szerkesztése fölötti főfelügyelet gyakorlása végett beosztották az igazságügyminisztériumhoz, ahol 1891-ben kúriai bíróvá történt kineveztetése után működött. Tagja volt az ügyvédi, a bírói vizsga és a jogi államvizsga bizottságainak. A polgári törvénykönyv előkészítésének munkájában a kezdetektől (1894-től) fogva segédkezett. Imling munkája volt a dologjogi rész elkészítése a tervezet mindkét szövegezésében (1910 és 1913). 1906-tól 1913-ig törvénykönyvtervezet előkészítési munkálatainak volt a vezetője. A Fodor-féle Magyar magánjogban ő dolgozta ki a telki terhekről, a zálogjogról és szolgalmakról szóló részeket. Szerkesztette a Ráth-féle jegyzetelt törvénytárat, a jogi szaklapok közölték több cikkét, melyek a dologi jog, a telekkönyvi ügy, illetve a törvénykezés és a bírósági szervezet tárgykörében íródtak.

Újságcikkei[szerkesztés]

Cikkei a Sürgönyben (1863. 194. sz. Észrevételek jogirodalmunk fölött), a Jogtudományi Közlönyben (1872. Elévülési jogeset, A peressé vált hagyaték biztosításáról való birói gondoskodás, 1875. Észrevételek a telekkönyvek átalakítása iránt, A tanúkihallgatás elrendelésének vagy megtagadásának kérdéséhez, 1878. Megítélt tőke kamatai, Haszonbéri szerződés telekkönyvi bekebelezésének joghatálya, Az előjegyzett tulajdonosnak a birtok átadása iránti joga, Halasztás a perirat beadására, Póttárgyalás elrendelése és bizonyiték bekövetelése, Haszonbéri szerződés telekkönyvi bekebelezésének joghatálya. Tanulságok az eskü általi bizonyításra vonatkozó döntvényekből, 1879. A polg. törvk. rendt. 299. §-a mint halasztási eszköz, A hitelező, az adós és a jelzálog tulajdonosa közötti jogviszony. A feloldott itélet joghatálya, Eltérés a birói illetőségtől, Fellebbviteli biróságaink ujabb gyakorlatából, A kir. táblabirák kinevezésének kérdéséhez, A VII. jogászgyűlés IV. szakosztályának tárgyalásai, 1880. Jóhiszeműség, Bekebelezett és előjegyzett tulajdonos és átverés a tulajdonjog előjegyzése után nyert zálogjog alapján, Jóhiszeműség, A birói egyezségekről, 1881. Az ablakjog szolgalma. 1882. A budapesti kir. itélőtábla gyakorlatából. A harmadik javára kötött szerződések. 1883. Uj telekkönyvek szerkesztése, A budapesti királyi ítélőtábla gyakorlatából, A végrehajtási törvény magyarázata, Felebbvitel a végrehajtásieljárásban. 1884. Miképen egyeztendők össze az 1881. LX. t.-czikk 166., 167. §-ai a 156. § rendelkezéseivel, A végrehajtási törvény 133., 49., 60. §-ai, Feleletek a nyílt kérdésére: az 1881. LX. t.-czikk 37. §-a, Észrevételek a végrehajtási törvény értelmezését tárgyazó ujabban megjelent czikkekre, Mit értsünk a «beadványnak hiánypótlás végetti visszaadása» alatt?, A kereset időelőttiségének kérdéséhez, Pluris petitio, 1885. Észrevételek a telekkönyvi törvényjavaslatra, Az 1881. LX. t.-czikk 142. §-ának értelmezéséhez. A biztosítási intézkedések viszonos foganatosítása Ausztriában és Magyarországban, A telekkönyvi rendelet 92. és 1881. XL. t.-czikk 228. §-a, Néhány szó a jelzálogos keresetekről, Van-e felebbvitelnek a harmadbirósághoz helye az 1874: XXXV. t.-czikk 119. §-a alapján hozott végzés ellen? A telekkönyv kiigazítása iránti per illetékes birósága, A végrehajtási törvény 42. §-ához, Mikor áll be a végrehajthatóság ideje? Az 1877: XXII. t.-czikk 12. §-a, Hol kell benyujtani a végrehajtást elrendelő végzés elleni folyamodást? A pótbirói intézmény és az ennek megszüntetése iránti törvényjavaslat, A IX. magyar jogászgyűlés I. szakosztálya, 1886. Az 1881. LX. t.-czikk 197. §-ához képest indított perek jogi természete és ezek illetékes birósága, Mikor van helye kielégítési végrehajtásnak. Döntvénybirálat: Ki köteles az okirat tartalmának valóságát bizonyítani? A jelzálogtulajdonos védelme a jelzálogkereset ellen. Hogyan kell szerkeszteni a valaminek türésére vagy abbanhagyására kötelező ítéletet?, A sorrendi végzés kézbesítése. Osztrák tőzsdebiróság marasztaló itélete alapján hazai biróság által elrendelendő-e a végrehajtás?, Az ingatlan árverés jogerőre emelkedése utóajánlat esetében, 1887. A magyar öröklési jog tervezete a szerkesztés szempontjából, A telekkönyvi enquéte tárgyalásai, Az ingatlan árverés jogerőre emelkedése utóajánlat tétele esetében, A tulajdon és birtok közösségének megszüntetése iránti perekről, Hátralékok a budapesti királyi itélő táblánál és könyvismertetés, 1888. A telekkönyvi enquéte tárgyalásai, Az árverési végzés megváltoztatásának joghatálya a foganatosított árverésre, Észrevételek a birák és birósági hivatalnokok által okozott károkért. 1889. A végrehajtási törvény revisiója. Terjeszszük és tegyük alaposokká a telekkönyvi ismereteket. Az igazságügyminiszternek egyik legujabb körrendelete és könyvism., 1890. A telekkönyvek revisiója. 1891. A birói ügyviteli szabályok 153. §-a., Igazolás az igényperben, A telekkönyvek helyesbítése és az örökösödési eljárás, A végrehajtási árverésen megvett ingatlannak birtokába helyezése, 1892. A m. kir. curia 55. számú polgári döntvénye, Közpénztárnál végrehajtásilag lefoglalt követelés és könyvism., 1893. Telekkönyvi kényszer, 1894. Ujabb törvények, melyek módosítást és kiegészítést igényelnek.) Ezeken kívül a Magyar Igazságügy, Polgári törvénykezés, Jog és Ügyvédek Lapja cz. szaklapokban, nemkülönben politikai lapokban több százra menő czikke jelent meg. főleg a dologi jog. a telekkönyvi ügy, a törvénykezés és a birósági szervezet tárgyaiban. mely czikkek sok részben befolyással voltak úgy a birósági gyakorlat fejlődésére, miny a törvényhozás tevékenységére. A Pester Lloydnak is munkatársa volt. A Pallas Nagy Lexikonába a perjogi részt írta.

Munkái[szerkesztés]

  • A végrehajtási törvény (1881. évi LX. törvényczikk) magyarázata. Bpest, 1884. (2. jav. és bőv. kiadás, U. ott, 1891.)
  • Telekkönyvi reformok. U. ott, 1885. (Magyar Jogászegyleti Értekezések XXV.) Online
  • A magyar telekkönyvi rendtartás mai érvényében ... Irta Zlinszky Imre. III. kiadásként az újabb törvényekkel kibővítve és a felsőbb biróságok újabb megállapodásainak felhasználásával átdolgozta ... U. ott, 1887. (4. kiadás ... 5. kiadás. U. ott, 1893; 6. kiadás: 1902. A magyar telekkönyvi jog címen Online)
  • Telekkönyvi rendeletek. U. ott, 1887.
  • Az 1890. évi országgyűlési törvénycikkek. U. ott, 1891.

Részt vett Zlinszky Magyar magánjoga III. és IV. kiadásának átdolgozásában és a Ráth-féle jegyzetes Törvénytárban 1886-tól kommentálta az igazságügyre vonatkozó törvénycikkeket.

Forrás[szerkesztés]