Illei János
| Illei János | |
| Született | 1725. január 3.[1][2] Komárom[1] |
| Elhunyt | 1794. január 23. (69 évesen)[1][2] Komárom[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Illei János (Komárom, 1725. január 3. – Komárom, 1794. január 24.) magyar jezsuita szerzetes, tanár, fordító, iskoladráma-író.
Élete[szerkesztés]
Illei János 1725-ben született Komáromban. Középiskolai tanulmányait szülővárosában és Kőszegen végezte, majd 1743-ban Trencsénben lépett be a jezsuita rendbe. 1746-ban Szakolcán tanárképzőt végzett, majd Gyöngyösön tanított grammatikát. 1748 és 1750 között Nagyszombatban tanult bölcseletet, ezután Gyöngyösön, Kolozsváron, majd Egerben tanított. 1754-től 1757-ig Nagyszombatban tanult teológiát, ahol 1757-ben szentelték pappá. Besztercebányára került, majd Székelyudvarhelyen grammatikát és retorikát, Kolozsváron etikát, Budán bölcseletet, Győrben kontroverziát, Nagyszombatban pedig hitszónoklatot és Kassán kontroverziát tanított. A kassai rendház házfőnöke lett, majd 1767 és 1773 között a kolozsvári jezsuita papnevelő intézet igazgatója volt, a rend feloszlatása után pedig esztergomi egyházmegyés papként Budán tanított retorikát.[3] 1780-tól haláláig Komáromban élt.[4]
Kiterjedt irodalmi tevékenységet folytatott, főleg magyar nyelvű iskolai színdarabjai jelentősek. 1767-ben Kassán jelent meg a történelmi tárgyú Salamon, a Ptolomeus, illetve az olasz Metastasiótól fordított Titus. Tornyos Péter című 1789-es műve Molière Úrhatnám polgár című színdarabjának átdolgozása, melyet néhol még a 20. században is játszottak. 1791-ben Komáromban jelent meg latin nyelvű, bibliai tárgyú darabjainak gyűjteménye Ludi tragici in Academia Budensi címmel. 1755-ben a Szeplőtelen Fogantatásról és a következő évben Szent Ignácról tartott ünnepi prédikációi nyomtatásban is megjelentek, 1766-ban pedig Boëthius öt könyvének magyar fordítását adta ki a Filozófiának vagy-is Böltseségnek Vigasztalásáról címmel.[5][6]
Főbb művei[szerkesztés]
- Vindiciae Mariani Conceptus (Nagyszombat, 1755)
- Panegyricus Divo Ignatio dictus (Nagyszombat, 1756)
- Assertiones ex universa philosophia (Buda, 1763)
- Anitius Manlius Torkvátus Szeverinus Boetiusnak V. Könyve a Filozófiának vagy-is Böltseségnek Vigasztalásáról (Kassa, 1766)
- Salamon, Ptolemeus és Titus, három szomorú Játék (Kassa, 1767)
- Tornyos Péter (Komárom–Pozsony, 1789)
- Külömb féle válogatott Elme-futtatások (Pozsony, 1790)
- Ludi tragici in Academia Budensi (Komárom, 1791)
- P. Vanier: Praedium rusticum (Fordítás. Kassa, 1794)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2018. július 20.)
- ↑ a b Ilei, Johann (BLKÖ)
- ↑ Illei – Magyar Katolikus Lexikon. lexikon.katolikus.hu. (Hozzáférés: 2022. augusztus 14.)
- ↑ Illei János | Magyar életrajzi lexikon | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. augusztus 14.)
- ↑ Illei János – Jezsuita névtár (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2022. augusztus 14.)
- ↑ Illei János | Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. augusztus 14.)
Források[szerkesztés]
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
