Illó tölcsérpók

Illó tölcsérpók
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok;
Törzs:	Ízeltlábúak;
Osztály:	Pókszabásúak;
Rend:	Pókok;
Alrendág:	Főpókok;
Család:	Zugpókfélék;
Nem:	Agelana;
Tudományos név
	Agelena labyrinthica; (Clerck, 1757)
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Illó tölcsérpók témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Illó tölcsérpók témájú médiaállományokat és Illó tölcsérpók témájú kategóriát.

Az illó tölcsérpók (Agelena labyrinthica) a zugpókfélék családjába tartozó, Eurázsiában honos pókfaj.

Megjelenése

Az illó tölcsérpók hímjének testhossza 8-14 mm, ebből a fejtor 4,8-5,5 mm-t tesz ki. A fejtor barnássárga, sokszor kissé vöröses, két széles, barnásfekete hosszsávval, amelyek az oldalszemek irányába haladva kihegyesednek. Homlokpajzsuk magas. A potroh szürkésbarna vagy feketés; világos, sárgás, előrefelé egymáshoz közelítő foltpárokkal díszítve. A potroh közepén egy elég széles szürkésvörös, a fonószemölcsök felett narancssárgává váló középsáv fut. Mindkét szemsor erősen előrehajló. A mellpajzs barna. A potrohvégi fonószemölcsök hosszúak, második ízük hosszabb az alapíznél. Lábaik sárgásak vagy vörösbarnák. A hím tapogatójának térdén a csúcsa felé irányuló, lekerekített végű nyúlvány látszik. A lábszár nyúlványa hegyes, mellette kis, legömbölyített dudorral. A párzószerv gyűjtője a hasoldalon homorú; a hímtag rövid és csak kevéssé behajló.

A nőstény testhossza 10-16,5 mm; a fejtor 5,2-6,5 mm. Színe, rajzolata a hímével megegyező. Ivarlemezének hossza és szélessége közel azonos, harántosan kettéosztott. Hátulsó felében két lapos kiemelkedés, elülső felében két nagy mélyedés található, amelyeket keskeny hosszlemez választ el.

Hasonló fajok

A karcsú tölcsérpók jelentősen kisebb, rajzolta halványabb, kb. 20 cm-es hálóját a növényzeten feljebb, 70–100 cm magasan készíti.

Elterjedése

Eurázsiában honos az Ibériai-félszigettől és a Brit-szigetektől egészen Japánig. Magyarországon gyakori.

Életmódja

Napos erdőszéleken, cserjésekben, bokrosokban él, ahol a talaj közelében az alacsony növényzetre, sűrű bokrokra (néha parkok, kertek sövényeire) készíti nagy méretű (ritkán akár 50 cm átmérőjű), szabályos tölcsérhálóját. Megfelelő helyeken olykor valóságos telepeket alkotnak. Csőszerű rejtekhelyén várja, hogy zsákmánya (különböző rovarok, sokszor sáskák) a hálóba gabalyodjon; akkor kirohan, megmarja és a rejtekhelyre vonszolja áldozatát. Ivarérett példányaival júliustól októberig lehet találkozni. A hímek olykor a nőstényekkel együtt, azok rejtekhelyén élnek. A nőstény nyár végén nagy, bonyolult szerkezetű kamrát készít petéi számára, ennek labirintusszerűen szőtt falai miatt kapta latin nevét.

Magyarországon nem védett.