Illésy János (levéltáros)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Illésy János
Született1861. február 12.
Kisújszállás
Elhunyt1905. március 7. (44 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásatörténész,
irodalomtörténész,
levéltáros
SablonWikidataSegítség

Illésy János (Kisújszállás, 1861. február 12.Budapest, 1905. március 7.)[1] levéltáros, történész, irodalomtörténész. A neve előfordul Illéssy alakban is.

Élete[szerkesztés]

Illésy Sándor, az utolsó nagykun kapitány, majd Kisújszállás polgármestere és Varró Mária fia. 1861. február 20-án keresztelték Kisújszálláson.[2] A gimnázium alsó osztályait szülővárosában és Budapesten, a felső négy osztályt pedig Szepesiglón végezte. 1880-1885 között a budapesti egyetem bölcsészkarán tanult, ahol főleg magyar, német, latin irodalmi, nyelvészeti és történelmi előadásokat hallgatott. 1884-1885-ben Kisújszálláson volt helyettes tanár. 1886-ban bölcsészdoktori diplomát szerzett. 1887-től haláláig az Országos Levéltár munkatársa, előbb gyakornoka, 1892-től fogalmazója volt. foglalkozott a Jászkunság történetével, nyomdatörténettel és genealógiával. A 16-18. század íróiról (Mikes Kelemen, Amade László) számos értékes levéltári adatot tárt fel. Szakfolyóiratokban és önállóan számos tanulmánya jelent meg. Agyguta következtében hunyt el 1905. március 7-én délelőtt 9 órakor.

Művei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]