Ifj. Antonio da Sangallo
| Ifj. Antonio da Sangallo | |
| Született | 1484. április 12.[1] Firenze[1] |
| Elhunyt | 1546. augusztus 3. (62 évesen)[1] Terni[1] |
| Foglalkozása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ifj. Antonio da Sangallo témájú médiaállományokat. | |
Ifjabb Antonio da Sangallo, eredetileg Antonio di Bartolomeo Cordini, (Firenze, 1484. április 12. – Terni, 1546. augusztus 3.) itáliai reneszánsz építész, a barokk előfutára,[2] aki főként Rómában és a pápai államban dolgozott. Az egyik legismertebb épület, amelynek építésén közreműködött, a Szent Péter-bazilika.
Nagybátyjától való megkülönböztetésre gyakran az ifjabb jelzőt teszik a neve elé.
Élete
[szerkesztés]Híres építészcsaládból származott, id. Antonio da Sangallo és Giuliano da Sangallo unokaöccse volt. 1503-ban követte Giuliano da Sangallót Rómába, ahol később különféle pápák szolgálatában állt. Kezdetben Sanzio és Bramante munkatársaként dolgozott, akik a római Szent Péter-bazilikán dolgoztak.
1520-tól független építész lett, majd Sanzio halála után az utódja lett a bazilika fő építőmestereként. Róma egyik legelismertebb építésze lett.
Alessandro Farnese bíboros, a későbbi III. Pál pápa megbízta a Farnese-palota (Palazzo Farnese) építésével. A munkálatokat Róma 1527-es kifosztása félbeszakította, majd Sangallo halála után Michelangelo folytatta a munkát.[3]
Élete nagy részében Rómában élt és dolgozott, főként a pápák szolgálatában, miközben építkezéseket irányított Firenzében, Orvietóban és máshol.
Nagybátyjaihoz hasonlóan ő is tehetséges hadmérnök volt, és ebben a minőségében a Civitavecchia, Ancona, Firenze, Parma, Piacenza, Ascoli, Nepi, Perugia erődítményeinél dolgozott.[4]
A nevéhez köthető, olaszbástyás erődítmények három fő példája:
- az anconai fellegvár, ötágú alaprajzzal (1532);
- a firenzei Fortezza da Basso, ötszög alaprajzú (1534);
- a perugiai Rocca Paolina, többször elpusztult és újjáépített (1540).
-
Ancona fellegvára (1532) -
Firenze, Fortezza da Basso (1534) -
Róma bástyái (1537) -
Perugia, Rocca Paolina (1540)
Társadalmi helyzete lehetővé tette számára, hogy idős korában palotát építsen magának a római Via Giulián, amelyet Sacchetti palotának neveznek.
Az épületei az érett reneszánsz stílusát idézik, de megmutatták a korai barokk első jellegzetességeit is.
A Szent Péter-bazilikában temették el.
Művei
[szerkesztés]
Fő munkái
[szerkesztés]- Santa Maria di Loreto-templom Rómában ( 1507 )
- „Michelangelo erőd” (Forte Michelangelo) Civitavecchiában ( 1508 )
- Palazzo Farnese Rómában ( 1512 ): A palotát a halála után Michelangelo fejezte be.
- A Spada-palota Terniben
- Baldassini-palota Rómában ( 1510-1515 )
- Civitavecchia falai ( 1515- ből)
- Caprarola erődje (Rocca di Caprarola) ( 1515 ), később Vignola alakította át
- Borgia-erőd (Rocca dei Borgia) Vianóban (ma Vejano) ( 1518 )
- Santa Maria templom a római Monserrato degli Spagnoliban ( 1518-tól)
- Loreto bástyafalai (1518-1522)
- A Santo Spirito palotája ( 1520 körül)
- Farrattini-palota Ameliában ( 1520-1525 )
- Borgo kormányzói palota Rómában (1526)
- Szent Patrik kút Orvietóban (1527-1537 )
- Ancona fellegvára ( 1532 )
- Fortezza da Basso Firenzében ( 1534 )
- Santo Spirito-templom Sassiában, Rómában ( 1538-1545 )
- Malatesta erőd Ascoli Picenóban, (1540-1543 )
- Perugiai Rocca Paolina ( 1540 )
- Pálos kápolna (Cappella Paolina) a Vatikánban ( 1534-1540 )
- Palazzo Sacchetti Rómában ( 1542-től)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2015. augusztus 13.)
- ↑ Művészeti Lexikon 2. L-Z (Budapest, 1935) S / Sangallo
- ↑ Uj Idők Lexikona 9-10. Farnese-palota (1938) (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. március 15.)
- ↑ CATHOLIC ENCYCLOPEDIA: Antonio da San Gallo the Younger. www.newadvent.org. (Hozzáférés: 2025. március 15.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Antonio da Sangallo il Giovane című olasz Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.