Idriss Déby
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Idriss Déby (Idriss Déby Itno) | |
 | |
| Született |
1952. június 18. (67 éves) Berdoba |
| Állampolgársága | csádi |
| Házastársa | Hinda Deby Itno |
| Gyermekei | Brahim Déby |
| Foglalkozása |
|
| Tisztség |
|
| Iskolái | Institut aéronautique et école de pilotage Amaury de la Grange |
| Kitüntetései | National Order of Chad |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Idriss Déby témájú médiaállományokat. | |
Idriss Déby Itno (1952. Június 18. - ) csádi katonatiszt, politikus. Csád hatodik elnöke. 1990-ben katonai puccsal magához ragadta a hatalmat, ezzel véget vetve Hissène Habré diktatúrájának. 1996-os, 2001-es választást, majd a 2006-os és a 2011-es is megnyerte. Csádnak ő a leghosszabb ideig hatalmonlévő elnöke.
Fiatalkora[szerkesztés]
Idriss Déby Berdoba falujában született, Ábéché-től nem messze. Apja szegény pásztor volt. Tanulmányait Fadai École-ban kezdte meg, majd a egy másik arab iskolában folytatta a tanulást. Abéché-ben megszerezte a diplomáját. Ezután katonának állt. 1976-ba Franciaországba küldték továbbképzésre. 1979-ben tért vissza és ő volt az egyetlen aki hű maradt Félix Malloum elnökhöz, még azután is hogy megbuktatták. Csád 1974 óta folyamatosan gyengült a muszlim lázadók miatt, akik a Tombalbaye-rendszer ellen keltek fel. 1982-ben Goukouni Oueddei elnököt lemondatta Hissène Habré. 1984-ben Déby a csádi hadsereg főparancsnoka lett, mivel vereséget mért a líbiai erőkre. 1987-ben francia segítséggel újabb vereséget mért Líbia hadseregére. 1989-ben ellentét alakult ki Habré és Déby között. Déby felelősnek tartotta Habrét a politikai gyilkosságok, bebörtönzések és embertelen kínzásokért. Idriss Déby és a belügyminiszter, Hassan Djamous Líbiába menekültek, ahol Kadhafi fogadta őket. Sajnos Hassan Djamous megölték. Mivel Habré több száz szudáni és libíai embert öletett meg, ezért Líbia és Szudán támogatták Débyt-t katonailag. 1989-ben novemberében kezdte meg a hadműveleteket Habré ellen. 1990. december 12-én Idriss Déby mindenféle ellenállás nélkül bevonult N'Djamena-ba és letaszította Habré-t. A nemzetközi bíróság Habré-t politikai bűnősnek találta.
Csád elnökeként - 1990-es évek[szerkesztés]
Déby Csád hatodik elnökeként vette át a hatalmat, majd az ötévente rendezett választásokkal mindig újraválasztották. Új alkotmányt fogadtak el. Az ország egységét (még mindig) gyöngítik az először Tombalbaye-ellenes, majd Habré-párti erők. 1992-ben Déby elődjével szemben megengedte, hogy több új párt is alakulhasson és indulhassanak a választásokon. Engedélyezte a politikai és munkás szakszervezetek működését. Azonban a feszültség a levegőben nem enyhült. 1994-ben és 1995-ben a Habré-párti erők összecsaptak a kormánypárti erőkkel.
Déby az 1990-es évek közepétől helyreállította a kormány funkcióit és tárgyalt az IMF-fel. 1996-ban új alkotmányt fogadtak el, melyet népszavazással hagytak jóvá. Déby a következő választást 69%-al megnyerte.
A 2000-es évek[szerkesztés]
2001-ben újraválasztották, de itt már csak a szavazatok 62%-át szerezte meg. 2006-ban Déby és Omar el-Bashir megállapodtak a két ország közötti kölcsönös viszonyban. 2006-ban a Habré-párti felkelők megpróbálták kilőni az elnök gépét, sikertelenül. Az újabb választásokon az elnök 64%-ot szerzett. 2008-ban a lázadás felerősödött és elérték a fővárost, N'Djamena-t. Néhány napos harc után a kormánypárti erők visszaszorították a felkelőket.
2011-ben Déby kinevezte Emmanuel Nadingar-t miniszterelnökké. 2014-ben ötszáz katonát küldött a Közép-afrikai Köztársaságba a lázadók leverése érdekében. Még ebben az évben Idriss Déby talákozott Barack Obamával is. 2019-ben Csád és Izrael diplomáciai megújításokat szorgalmazott.
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Idriss Déby című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
|