Ida Lvovna Rubinstein
| Ida Lvovna Rubinstein | |
 | |
| Született | 1883. szeptember 21.[1][2] Harkiv[3] |
| Elhunyt | 1960. szeptember 20. (76 évesen)[4][5][6][7][8] Vence[3] |
| Állampolgársága | |
| Élettársa | Romaine Brooks |
| Foglalkozása |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ida Lvovna Rubinstein témájú médiaállományokat. | |
Ida Rubinstein (Ида Львовна Рубинштейн) (Harkiv, 1883. szeptember 21.[1][2] – Vence, 1960. szeptember 20.[4][5][6][7][8]) orosz zsidó táncosnő, korának ünnepelt sztárja volt. Számos jelentős 20. századi zenés színpadi mű (Debussy, Honegger, Stravinsky) ihletője vagy megrendelője. Azt mondják, ő inspirálta Maurice Ravel Boléro című művét is. Először Szentpéterváron, majd Gyagilev Cári Orosz Balettjánál, később Párizsban aratta sikereit.
Kiemelkedő képzőművészek alkotások sokaságán örökítették meg alakját.
Életrajz
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Családja gazdag nagykereskedőkből állt, remek személyes kapcsolatokkal rendelkeztek. Támogatták az egyházat és a kultúrát.
1888-ban elvesztette anyját, majd 1892-ben apját is. Nagybátyja nevelte, aki 1894-ben halt meg. Ekkor Pétervárra költözött idősebb másodunokatestvéréhez. 1904–07 között színházművészetet tanult, majd 1907–08-ban magán táncórákra járt Fokinhoz.
Először 1904-ben lépett színpadra (még álnéven) az Antigoné c. darabbal, ami csak egy előadást ért meg, de ezzel kezdődött hosszan tartó együttműködése Leon Bakszttal, a világhírűvé vált díszlet- és jelmeztervezővel.
Glazunov zenéjére 1908-ban eltáncolta volna Oscar Wilde Saloméját a Mihajlovszkij Színházban. Az előadás elmaradt, de később nyilvánosság elé került a pétervári Konzervatóriumban. Mejerhold állította színpadra Fokin koreográfiáját. A Hét fátyol tánc közben szinte teljesen levetkőzött, amivel botrányt okozott. Viszont ebben fedezte föl Gyagilev. Ezután került a Cári Baletthoz.
1909–1911 között volt Gyagilev társulatának tagja. Először a Kleopatra c. előadásban lépett fel Anna Pavlova és Vaclav Nyizsinszkij mellett, Párizsban. A következő darab a Seherezádé volt (Rimszkij-Korszakov).
1911-ben elhagyta a Cári Balettot és saját együttest alapított.
Ida Rubinstein 1934-ben vonult vissza. Színpadon prózai szerepeket is alakított, görög tragédiákban is játszott, és például 1924-ben fellépett a Sarah Bernhardt Színházban A kaméliás hölgy címszerepében is.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "RIA Novosztyi". RIA Novosztyi (orosz nyelven). Rosszija Szevodnya.
- 1 2 Natalia Dunaeva (1995). "За строками «Воспоминаний о балете» А.Н. Бенуа" (orosz nyelven) (Vol. I, № 3). Szentpétervár: 278–291.
{{cite journal}}:|issue=has extra text (súgó); Cite journal requires|journal=(súgó); no-break space character in|issue=at position 5 (súgó); no-break space character in|title=at position 3 (súgó) - 1 2 3 "a Német Nemzeti Könyvtár katalógusa" (német nyelven). Hozzáférés: 2025. július 24..
- 1 2 Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. április 27..
- 1 2 Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven). Hozzáférés: 2015. október 10..
- 1 2 "Encyclopædia Britannica". Encyclopædia Britannica Online (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9..
- 1 2 "SNAC" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9..
- 1 2 "Find a Grave". Find a Grave (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9..
- ↑ "dezede.org/individus/rubinstein-2/".
