Ibn al-Hajszam
| Ibn al-Hajszam | |
 | |
| Született |
965[1][2][3][4][5] Baszra[1][6] |
| Elhunyt |
1039 (73-74 évesen)[7][2][3][4] Kairó[1][4][6] |
| Foglalkozása |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ibn al-Hajszam témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ibn al-Hajszam, latinosan Alhazen, teljes nevén Abu Ali Muhammad ibn al-Haszan ibn al-Hajszam al-Baszri (Baszra, 965. július 1. – Kairó, 1040. március 6.) középkori arab fizikus és matematikus.
Élete[szerkesztés]
Az iraki Baszra városában született, és az egyiptomi kalifa meghívására Kairóba ment, hogy a Nílusnak a terméshez szükséges évenként megújuló áradásait folyamszabályozási munkálatokkal biztosítsa. Amikor ez nem sikerült, őrültséget színlelt, hogy a kalifa haragját elkerülje. A kalifa halála után elkobzott vagyonát visszakapta, és haláláig Egyiptomban élt. Kairóban hunyt el 1040-ben.
Művei[szerkesztés]
Fő műve 1572-ben jelent meg latin nyelvű fordításban Opticae Thesaurus Alhazeni Arabis, libri VII címmel. Alhazen az optikai fejlődésben Klaudiosz Ptolemaiosz és Roger Bacon között foglal helyetː világosan kimondja, hogy a fénysugár nem a szemből, hanem a tárgyakból indul ki és a szem csak felfogó eszközül szolgál. A tükrözés törvényeit tökéletesen ismeri és azokat alkalmazza is sík-, gömb- és egyéb alakú tükrökre. Ismeretes az Alhazen-féle optikai probléma, amely szerint a tükörnek azt a pontját keressük, ahol a visszaverődés történik, ha a fénylő pont és a szem helye ismeretes. A fénytörés törvényét még nem ismerte, de már szól a gömbsüveg nagyító képességéről. Alhazen műve tehát kizárólag a geometriai optikára vonatkozik.
Források[szerkesztés]
- Bokor József (szerk.). Alhazen, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2017. július 27.
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
|
- ↑ a b c Enciclopedia Treccani (olasz nyelven). Institute of the Italian Encyclopaedia, 1933. (Hozzáférés: 2022. április 16.)
- ↑ a b Treccani Philosophy (olasz nyelven). Institute of the Italian Encyclopaedia, 2009. (Hozzáférés: 2022. április 16.)
- ↑ a b Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. április 16.)
- ↑ a b c BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2022. április 16.)
- ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. április 16.)
- ↑ a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2022. április 16.)
- ↑ Trove, 2021. április 19.