Ibn Khallikán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ibn Khallikán
(أحمد بن مُحمَّد بن إبراهیم بن أبي بکر بن خلِّكان الشافعي)
Született 1211. szeptember 22.[1]
Erbíl
Elhunyt 1282. október 30. (71 évesen)[1]
Damaszkusz
Beceneve
  • شمس الدين
  • أبو العبَّاس
Foglalkozása
  • muhaddith
  • katib
  • kádi
  • történész
  • irodalmár
  • tanár
  • író

Samsz al-din Abul Abbász Ahmed Ibn Khallikán, helytelenül Ibn Khilkán (arabul: شمس الدين أبو العباس أحمد بن محمد بن خلكان), (Arbela, 1211. szeptember 22.Damaszkusz, 1282. október 30.) középkori arab történetíró.

A mameluk szultánok idejében Egyiptomban és Szíriában működött magas rangú bíró- és tanárként. Tisztségeiből több ízben elmozdították, majd ismét kinevezték. Fő műve egy életrajzi lexikon az iszlám nagy férfiairól. A mű teljes szövegét csak 18351850 között adták ki Európában Wüstenfeld szerkesztésben.

Források[szerkesztés]

  1. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)