III. Sulmánu-asarídu Fekete obeliszkje
| III. Sulmánu-asarídu Fekete obeliszkje | |
 | |
| Szobrász | III. Sulmánu-asarídu |
| Felhasznált anyagok | mészkő |
 é. sz. 36° 05′ 53″, k. h. 43° 19′ 44″Koordináták: é. sz. 36° 05′ 53″, k. h. 43° 19′ 44″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz III. Sulmánu-asarídu Fekete obeliszkje témájú médiaállományokat. | |
III. Sulmánu-asarídu Fekete obeliszkje a British Museumban őrzött asszír mészkőobeliszk III. Sulmánu-asarídu (Szalmanasszár) asszír király (i. e. 858–824) korából. A kő egyben egy győzelmi sztélé, négy oldalán sok jelenet mutatja be a legyőzött országokból kapott adományokat. Észak-Irakból, az egykori Kalhu városából származik. Számos más múzeumban is megtekinthető hiteles, öntött másolata. Ez az eddig felfedezett két, teljes egészében fennmaradt asszír obeliszk egyike, a másik a sokkal korábbi, valószínűleg I. Assur-nászir-apli király idejéből származó Fehér obeliszk.
Az obeliszk jelentősége kiemelkedő, mivel történelmileg azonosítható személyeket és helyeket rögzít. Ezt tartják egy bibliai személy – Jéhu, az Izraeli Királyság királya – legkorábbi fennmaradt ábrázolásának. Más történészek az ábrázolt személyt Jórám izraeli királynak tartják.[1][2] Az obeliszken található Parsua szó ugyancsak az első fennmaradt hivatkozás a perzsákra.
Az obeliszk témája a meghódított, jól azonosítható területekről érkező adományok beérkezésének ábrázolása. I. e. 825-ben, egy polgárháború idején állították fel a város központi terén. Sir Austen Henry Layard régész 1846-ban találta meg.
A Fekete obeliszk négy oldala[szerkesztés]
Leírás[szerkesztés]
Az obeliszk négy oldalán öt-öt, összesen húsz dombormű szerepel. Ezek öt különböző alávetett királyt ábrázolnak, amint ajándékokat hoznak és leborulnak az asszír király előtt. A felső sorban körben az észak-iráni Gilzanu királyság Sua nevű királya és adományai láthatók, a felülről a második sorban Jéhu, az Izraeli Királyság királya, a harmadik az észak-mezopotámiai kis Muszri királyság egy meg nem nevezett királya, a negyedik Marduk-apil-usur, Suhi királya az Eufrátesz középső folyása mentén; az ötödik pedig Qalparunda, Patin királya a mai Törökország Antakya régiójából. Mindegyik királynak mind a négy domborműve felett ékírásos felirat is van, ami részletezi a küldöttségek által hozott kincseket.
Az obeliszk tetején és alján hosszú ékírásos feliratok beszélik el a király tetteit, éves hadjáratait egészen uralkodása 31. évéig. A feliratok néhány sajátossága arra enged következtetni, hogy a sztélé megrendelője a király fő hadvezére, Dajján-Assur volt.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ P. Kyle McCarter, Bulletin of the American Schools of Oriental Research, No. 216 (Dec., 1974), pp. 5–7
- ↑ Edwin R. Thiele, Bulletin of the American Schools of Oriental Research, No. 222 (Apr., 1976), pp. 19–23
- ↑ Babel and Bible;. Chicago, The Open court publishing company, 78. o. (1906. április 12.)
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Black Obelisk of Shalmaneser III című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk[szerkesztés]
- C. C. Smith: Jehu and the Black Obelisk of Shalmaneser III. In: Arthur L. Merrill, Thomas W. Overholt (Hrsg.): Scripture in History and Theology. Essays in Honor of J. Coert Rylaarsdam. Pickwick Press, Pittsburgh PA 1977, ISBN 0-915138-32-8, S. 71–105 (Pittsburgh Theological Monograph Series 17).
- M. Weippert: Jau(a) mar Humri - Joram oder Jehu von Israel? In: Vetus Testamentum. 28, 1978, ISSN 0042-4935, S. 115f.
- Othmar Keel, Christoph Uehlinger: Der Assyrerkönig Salmanassar III. und Jehu von Israel auf dem Schwarzen Obelisken aus Nimrud. In: Zeitschrift für katholische Theologie. 116, 1994, ISSN 0044-2895, S. 399f.
- Photo; Article
- Photo; Article
- Jehu Panel; Article
- Photos of the four panels of the Black Obelisk dealing with Jehu and his tribute
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
