III. Rudolf burgund király
Ellenőrzött
| III. Rudolf | |
_(cropped).jpg) | |
| Burgund király | |
| Uralkodási ideje | |
| 993 – 1032. szeptember 6. | |
| Elődje | Konrád |
| Utódja | nem volt |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház |
|
| Született | 971 |
| Elhunyt | 1032. szeptember 6. Lausanne |
| Nyughelye | Lausanne Cathedral |
| Édesapja | Konrád |
| Édesanyja | Franciaországi Matild |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | Ermengarde of Burgundy |
| Gyermekei | Hugues of Bourgogne |
 A Wikimédia Commons tartalmaz III. Rudolf témájú médiaállományokat. | |
III. Rudolf, másképpen Rest Rudolf (franciául: 'Rudolphe le Faineant') vagy Jámbor Rudolf (franciául: 'Rudolphe le Pieux') (971 – 1032. szeptember 6.[1]) az egyesített Burgundia utolsó királya 993-tól haláláig.
Békés Konrád fia és örököse volt.[1] Képtelen volt korlátozni a főurak növekvő hatalmát, amiként nem tudott véget vetni Ottó Vilmos besançoni gróf és II. Henrik német-római császár szaporodó beavatkozásainak sem.[1] 1016-ban kénytelen volt Henriket örököséül fogadni,[1] amikor pedig Henrik meghalt (1024), Konrád, az új német király ugyanezt a kedvezményt követelte magának is.[1] Rudolf törvényes örökös nélkül halt meg,[1] mire Konrád bejelentette igényét a királyságra, és egyesítette Németországgal.[1]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 3 4 5 6 7 Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, ISBN 963-9075-12-4, 586. oldal
Irodalom
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Eduard Hlawitschka: Rudolf III. In: Lexikon des Mittelalters. 7. kötet: Planudes bis Stadt (Rus'). Lexma-Verlag, München 1995, ISBN 3-7608-8907-7, 1077. hasáb (részben elavult)
- Hermann Kamp: Burgund. Geschichte und Kultur (= Beck’sche Reihe. 2414). Beck, München 2007, ISBN 978-3-406-53614-4, 37. oldaltól
- Bernd Schneidmüller: Die Welfen. Herrschaft und Erinnerung (819–1252) (= Kohlhammer-Urban-Taschenbücher. 465. kötet). Kohlhammer, Stuttgart u. a. 2000, ISBN 3-17-014999-7, 92–105. oldal
- Karl Ubl: Der kinderlose König. Ein Testfall für die Ausdifferenzierung des Politischen im 11. Jahrhundert. in: Historische Zeitschrift. 292. kötet, 2. szám, 2011, 323–363. oldal, itt: 331–335. oldal, DOI: 10.1524/hzhz.2011.0013.
- Stefan Weinfurter: Heinrich II. (1002–1024). Herrscher am Ende der Zeiten. Pustet, Regensburg 1999, ISBN 3-7917-1654-9, 220. oldal
| Előző uralkodó: Konrád |
Következő uralkodó: nem volt |
