Robert d’Artois (1287–1342)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(III. Robert d'Artois szócikkből átirányítva)
Jump to navigation Jump to search
III. Robert
Robert d'artois.jpg

Artois (címzetes) grófja
Uralkodási ideje
1302 1309
Elődje II. Róbert
Utódja I. Johanna
Uralkodóház House of Artois
Született 1287
Elhunyt 1342 (54-55 évesen)[1][2]
London
NyughelyeSzent Pál, London
Édesapja Artois-i Fülöp
Édesanyja Blanche of Brittany
Házastársa Jeanne de Valois
Gyermekei
  • Jean d'Artois
  • Charles d'Artois
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz III. Robert témájú médiaállományokat.

III. Robert d’Artois (12871342) középkori francia nemes, a Capeting-ház rokona, Domfront ura és Beaumont-le-Roger grófja volt. Egész élete során harcolt nagynénje, az Artois grófságát öröklő Mahaut d’Artois ellen, ám sehogy sem érte el, hogy megszerezze nagyapai jussát.

Édesapja Artois-i Fülöp, II. Robert d’Artois gróf fia, édesanyja pedig Bretagne-i Blanka, II. János bretagne-i herceg lánya volt. Robert apja, a grófi cím várományosa, 1298. szeptember 11-én belehalt előző évben, a furnes-i csata során szerzett sérüléseibe, így sosem örökölte az 1302-es courtrai-i ütközetben elesett II. Robert grófságát. Artois ekkor Philippe testvérére, Mahaut-ra szállt, amibe III. Robert nem volt hajlandó belenyugodni, még ha 1310-ben kárpótlásul meg is kapta Beaumont-le-Roger grófságát.

Két alkalommal is a pairek tanácsa elé vitte az ügyet (1309, 1318), ám az mindkétszer elutasította követelését. 1316-ban nem félt az artois-i hűbéresek nagy részét fellázítani nagynénje ellen. Ügyének olyan hatalmas támogatót tudott megnyerni, mint maga Charles de Valois, aki mind X. Lajos, mind IV. Károly udvarában kulcsszerepet töltött be. A mozgalmat végül V. Fülöp számolta fel. 1329-ben Mahaut meghalt – többen Robert-re gyanakodtak, hasonlóan unokatestvére, Burgundi Johanna özvegy királyné 1330-as halálához.

Miután Artois 1329-ben királyi kezelésbe került, Robert új eszközhöz nyúlt: okleveleket hamisított Jeanne de Divion segítségével, hogy igazolhassa igényének jogosságát. A hamisítás azonban lelepleződött, Robert minden javát elkobozták (1331), majd a kivégzést elkerülendő 1332-ben elmenekült. Először sógoránál, Namur márkijánál, majd a brabanti grófnál, végül az Angol Királyságban lelt menedékre. Feleségét és gyermekeit a Château-Gaillard-ba zárták.

A hazáját és sógor-királyát, VI. Fülöpöt meggyűlölt Robert-nek nagy szerepe volt abban, hogy III. Edwardot a francia trón megszerzésére buzdítsa, így közvetetten felelős volt a százéves háború kirobbanásáért. Szolgálataiért Edward megtette Richmond grófjának. Angol szolgálatban halt meg egy Vannes ostrománál szerzett sebesülésben 1342-ben, a bretagne-i örökösödési háború harcai során. A londoni Szent Pál-székesegyházban temették el.

Robert d’Artois Maurice Druon híres történelmi regényciklusának, Az elátkozott királyoknak egyik főszereplője.

Utódai[szerkesztés]

Robert 1317 körül vette feleségül Charles de Valois és Catherine de Courtenay lányát, Jeanne de Valois-t, akitől számos gyermeke született:

  • Catherine (1318 – 1368)
  • Louis (1320 – 1329)
  • Jean (1321 – 1387), Eu grófja
  • Jeanne (1323 – 1324)
  • Jacques (1325 – 1347 után)
  • Robert (1326 – 1347 után)
  • Charles (1328 – 1385), Pézenas grófja

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 0000 5889 5215 Nemzetközi Szabványos Névazonosító. (Hozzáférés: 2015. október 13.)
  2. Genealogics. (Hozzáférés: 2017. október 9.)