III. Albert brandenburgi választófejedelem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
III. Albert brandenburgi választófejedelem
Albrecht Achilles.jpg
Született 1414. november 9.[1]
Tangermünde[2]
Elhunyt 1486. március 11. (71 évesen)[1]
Frankfurt am Main[3]
Házastársa
  • Margaret of Baden
  • Anna of Saxony, Electress of Brandenburg
Gyermekei
  • I. János brandenburgi választófejedelem
  • Ursula of Brandenburg, Duchess of Münsterberg-Oels
  • Elisabeth of Brandenburg, Duchess of Württemberg
  • Margaret of Brandenburg
  • Frederick I, Margrave of Brandenburg-Ansbach
  • Amalie of Brandenburg
  • Brandenburgi Borbála magyar királyné
  • Sibylle of Brandenburg
  • Siegmund, Margrave of Bayreuth
  • Dorothea von Brandenburg
  • Elisabeth von Brandenburg
  • Anastasia von Brandenburg
Szülei Elisabeth of Bavaria, Electress of Brandenburg
I. Frigyes brandenburgi választófejedelem
Tisztség Választófejedelem
Kitüntetései Szent Sír Lovagrend tagja
Sírhely Heilsbronn Abbey
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz III. Albert brandenburgi választófejedelem témájú médiaállományokat.

III. Albert vagy Albert Achilles (1414. november 9.1486. március 11.) brandenburgi választófejedelem 1470-től haláláig.

I. Frigyes brandenburgi választófejedelem és Bajorországi Erzsébet fiaként született Tangermündében 1414-ben. Lovagi neveltetést kapott Luxemburgi Zsigmond német király udvarában, ott kapta szépsége, erőssége, lovagi játékokban való ügyessége miatt az Akhilleuszhoz való hasonlítást. 1435-ben a Szentföldre zarándokolt, 1440-ben – édesapja halála után – az ansbachi területeket örökölte. Albert egyike volt annak a kevés fejedelemnek, akik a birodalmi gyűléseken az új, de gyengekezű III. Frigyes német-római császárt támogatták. Tette számítással volt magyarázható, ugyanis meg akarta kapni a frank hercegséget elnyerhesse. Célja nem teljesen valósult meg, mindössze János bátyja 1464-es halála után Brandenburg–Bayreuthot; választófejedelem bátyjától, Frigyestől szerződés útján a Hohenzollern család Frankföld hercegségi birtokait nyerte el.

1470-ben Frigyes lemondott a Brandenburgi Választófejedelemség éléről, így Albert öregkorára végül annak is az uralkodója lett. 1472-ben Pomerániával kapcsolatban fogalmazott meg – később sikertelen – jogi igényeket. I. Mátyás magyar királyunk és III. Frigyes császár Csehország ellenes háborújában Albert kezdetben a huszita Podjebrád György királyt támogatta. Tettéért 1466-ban II. Pál pápa kiátkozta a katolikus egyházból. 1470-re Albert megszüntette György támogatását, a pápa pedig felmentette az átok alól.

Albert 1473-ban adta ki az úgynevezett Dispositio Achillea-t, amelyben kimondta a mindenkori örökösödésre vonatkozólag Brandenburg feloszthatatlanságát, a frank birtokoknak pedig legfeljebb két részre való darabolását. 1474-ben – miután Brandenburgot János nevű fiára bízta – Merész Károly burgundiai herceg ellen vezette Frigyes császár seregeit, de sikereket nem ért el a háborúban. A választófejedelem pozitív személyként élt népe köztudatában, mert fényes udvartartása és háborúi ellenére nem hagyott adósságot utódaira, viszont halálakor a kincstár meg volt töltve pénzzel.

Albert 70 éves kora fölött járt már, amikor 1486 tavaszán Frankfurt am Mainban elhunyt. Utóda fia, János lett.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2015. október 15.)
  2. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 15.)
  3. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 31.)

Források[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]


Előző uralkodó:
II. Frigyes
Brandenburg választófejedelme
14701486
Hohenzollern
A Brandenburgi Őrgrófság és Választófejedelemség címere
Következő uralkodó:
I. János