II. al-Hakam córdobai kalifa
| II. al-Hakam | |
 | |
| Córdobai kalifa | |
| Uralkodási ideje | |
| 961 – 976 | |
| Elődje | III. Abd ar-Rahmán córdobai kalifa |
| Utódja | II. Hisám córdobai kalifa |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Omajjádok |
| Született | 915. január 13. Córdoba |
| Elhunyt | 976. október 16. (61 évesen) Córdoba |
| Édesapja | III. Abd ar-Rahmán |
| Házastársa | Subh |
| Gyermekei | II. Hisám córdobai kalifa |
 A Wikimédia Commons tartalmaz II. al-Hakam témájú médiaállományokat. | |
II. al-Hakam (Córdoba, 915. január 13. – Córdoba, 976. október 16.) cordóbai kalifa 961-től haláláig.
Élete
[szerkesztés]III. Abd ar-Rahmán córdobai kalifa fia és utóda. Már közel 50 éves volt, amikor édesapja hosszú uralkodás után 961-ben meghalt, és ő trónra tudott jutni. Uralkodása alatt a békét nagyrészt sikerült fenntartani az Ibériai-félsziget északi részén fekvő keresztény királyságokkal, amit a kalifa a gazdaság és a kultúra fejlesztésére használt ki. Al-Hakam fejlesztette az öntözőrendszereket, ezáltal elősegítette a mezőgazdaság virágzását. Új utakat építtetett, piacokat hozott létre, így a kereskedelem és a gazdaság tovább erősödött. Kiemelkedő jelentőséget tulajdonított a művészet és a tudomány támogatásának, Córdobában hatalmas könyvtárat hozott létre, amelyben állítólag több mint 100 000 kötet volt, bővítette a córdobai nagymecsetet (962–966), és befejeztette Medina Azahara palotavárosát (976), amelynek építését még édesapja kezdte el 936-ban.
A belső közigazgatást a vezír, al-Muschafi irányította. A hadsereg vezetője, Ghalib tábornok nagy befolyásra tett szert, aki megvédte az országot a normann támadásoktól (966, 971). Al-Hakam Sikeresen harcolt az észak-marokkói Fátimidák és a Zíridák ellen, akiket 974-ben legyőzött. A Fátimida-dinasztia támogatói a kalifátuson belül is megjelentek. Egy ilyen személy, Abū l-Chair, hitetlenség és eretnekség vádjával kivégzésre került.
Al-Hakamról feljegyezték, hogy homoszexualitása ismert volt: már fiatal korától kizárólag azonos nemű kapcsolatai voltak, ami komoly problémát okozott az utódlás szempontjából. Csak akkor tudott utódot nemzeni, amikor egy bask rabszolganőt, Subh-ot férfiruhába öltöztették, és „Dzsafar” néven tartotta maga mellett mint ágyast. A kalifának egyébként – fiához, a későbbi II. Hisámhoz hasonlóan – férfi háreme is volt.
Al-Hakam 976-ban hunyt el 15 éves uralkodás után. Utóda kiskorú fia, II. Hisám lett, akinek nevében anyja, Subh gyakorolta a régensséget.
A Córdobai Omajjádok családfája
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben az al-Hakam II. című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- Maribel Fierro Bello: La Heterodoxia en Al-Andalus durante el periodo Omeya. Instituto Hispano-Arabe de Cultura, Madrid 1987, ISBN 84-7472-077-X, S. 149–159.
- A. Huici Miranda: al-Ḥakam II. In: The Encyclopaedia of Islam. New Edition Bd. III, S. 74b-75a.
- Stephan und Nandy Ronart: Lexikon der Arabischen Welt. Artemis Verlag Düsseldorf, 1972, ISBN 3-7608-0138-2.
