II. Vilmos orániai herceg
| II. Vilmos | |
| Orániai herceg A Holland Köztársaság kormányzója | |
 | |
| II. Vilmos orániai herceg (1651) Gerard van Honthorst festménye | |
| A Holland Köztársaság kormányzója | |
| Uralkodási ideje | |
| 1647 – 1650 | |
| Elődje | Frigyes Henrik orániai herceg |
| Utódja | III. Vilmos orániai herceg |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Oránia–Nassaui-ház |
| Született | 1626. május 27. Hága |
| Elhunyt | 1650. november 6. (24 évesen) Hága |
| Nyughelye | Újtemplom (Delft) |
| Édesapja | Frigyes Henrik orániai herceg |
| Édesanyja | Amalie zu Solms-Braunfels |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | Mária orániai hercegné |
| Gyermekei | III. Vilmos |
.svg) | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz II. Vilmos témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
II. Vilmos orániai herceg, (Hága, 1626. május 27. – Hága, 1650. november 6.) Oránia hercege, 1647-től, három éven keresztül, haláláig Hollandia kormányzója.
Élete[szerkesztés]
Vilmos Frigyes Henrik orániai herceg és Amalie zu Solms-Braunfels grófnő legidősebb fiaként jött a világra.
1641. május 2-án feleségül vette a londoni Whitehall Palotában Henrietta Máriát (1631–1660), I. Károly angol király és Bourbon Henrietta Mária angol királyné legidősebb lányát. Mindazonáltal a házasság elhálásra várni kellett, tekintve , hogy Mária 9, Vilmos pedig alig 15 éves volt ekkor.Az ifjú feleség ténylegesen 1642-ben foglalta el a helyét Hollandiában 1644-ben kezdte meg a hivatalos szereplését Frigyes Henrik menyeként.
Házasságukból egy gyermek származik:
- III. Vilmos (1650–1702), 1672-től Hollandia kormányzója, 1689-től Anglia, Írország és Skócia királya.1677-ben házasságot kötött unokatestvérével Mária angol királyi hercegnővel.(1662–1694)
II. Vilmos bekapcsolódott Holland tartomány és Amszterdam város heves harcába, ami a nagy hatalommal bíró Andries Bicker és Cornelis de Graeff kormányzó között zajlott, ami arra kényszerítette Vilmost, hogy közülük sok ellenséget börtönbe vettessen. 1648-ban felkelt a vesztfáliai béke ellen, bár az elismerte a hét egyesült Holland tartomány függetlenségét.
Közben Franciaországgal titkos tárgyalásokba kezdett, és megpróbálta saját államát egy helyre központosítani, továbbá sógora II. Károly angol király trónra való visszahelyezésén dolgozott.
Halála, utódainak későbbi sorsa[szerkesztés]
Mindössze három év kormányzás után halt meg fekete himlőben, 1650-ben, 8 nappal fia születése előtt.
Halála után, egészen 1672-ig nem használhatták a kormányzói címet, amelyet 1672-ben fia, Vilmos vett át, aki 1689-től kezdve Anglia uralkodója lett.
Források[szerkesztés]
- Pieter Lodewijk Muller: Wilhelm II. (Generalstatthalter der Niederlande), Allgemeine Deutsche Biographie (ADB) 43. kötet, Duncker & Humblot, Lipcse 1898, S. 155–159.
Lásd még[szerkesztés]
- Hollandia uralkodóinak listája
- Holland uralkodók házastársainak listája
- Hollandia uralkodóinak családfája
| Előző uralkodó: Frigyes Henrik |
|
Következő uralkodó: III. Vilmos |
