I. Szulajmán perzsa sah
| I. Szulajmán | |
 | |
| Szulajmán udvarával (1670-es ábrázolás) | |
| Perzsa sah | |
| Uralkodási ideje | |
| 1666. november 1. – 1694. július 29. | |
| Koronázása | ? 1666. november 1. 1668. március 20. (újra) |
| Elődje | II. Abbász |
| Utódja | Szultán Huszajn |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Szafavidák |
| Született | 1647 Iszfahán |
| Elhunyt | 1694. július 29. (47 évesen) Iszfahán[1] |
| Nyughelye | Kum[1] |
| Édesapja | II. Abbász |
| Édesanyja | Nakihat Khanum |
| Házastársa | Elena Khanum |
| Gyermekei | Szultán Huszajn perzsa sah |
 A Wikimédia Commons tartalmaz I. Szulajmán témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
I. Szulajmán, korábban II. Szafi, modern perzsa kiejtéssel Szolajmán Szafi (1647[1] – Iszfahán, 1694. július 29.[1]) II. Abbász sah fia, Perzsia sahja (uralkodott 1666. november 1-étől haláláig), a Szafavida-dinasztia tagja volt.
Élete[szerkesztés]
Apja 1666. szeptember 25-én bekövetkezett halálakor örökölte a trónt tizenkilenc évesen, október 2-án koronázták meg II. Szafi néven. Két év múlva, 1668. március 20-án ismét megkoronázták Iszfahánban, ezúttal azonban Szulajmán néven, amire még a perzsa dinasztia történetében nem volt példa. Viszonylag hosszú uralkodása alatt visszavonult a közügyektől, alkoholizmusba és a hárem örömeibe merült. Szulajmán sah korának máig látható emléke a Hast Behest-palota, azaz a Nyolc Paradicsom palota Iszfahánban, amely háremének adott otthont, és ahol a sah hosszú éveket töltött elvonultságban. Uralkodása alatt drasztikusan csökkent a perzsa pénzverés volumene a kibontakozó nemesfémhiánynak köszönhetően. Külpolitikája sem volt aktív, Irán csak néhány kisebb türkmén betörésnek volt kitéve Horászánban. Fővárosában halt meg, és a síita egyházi központban, Gomban temették el.
Utódai[szerkesztés]
Hét fiáról és négy lányáról tudunk. Halála után a palotabeli eunuchok emelték trónra a hasonlóképpen visszavonult életet élő Szultán Huszajn nevű fiát, akit 1722-ben megbuktattak a gilzaj afgánok. Mahmúd Hutákí 1725. február 8-án lemészároltatta Szultán Huszajn minden fivérét, utódja, Asraf kán pedig magával Huszajnnal végzett 1726-ban. I. Szulajmán egyik lányától származó két dédunokája, Ahmad és Szulajmán később trónkövetelőként lépett fel.
Jegyzetek[szerkesztés]
Irodalom[szerkesztés]
- Sárközy Miklós: Iráni történeti kronológia. (egyetemi jegyzet)
- Nyitrai István: Irán története a muszlim hódítástól napjainkig. In: Iráni föld – perzsa kultúra. Szerk.: Jeremiás Éva M. Piliscsaba, Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézete, 2007. pp. 119-261
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
| Előző uralkodó: II. Abbász |
|
Következő uralkodó: Szultán Huszajn |
