II. Jazíd omajjád kalifa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(II. Jazíd kalifa szócikkből átirányítva)
II. Jazíd
Jazíd ibn Abd al-Malik

Kalifa
Uralkodási ideje
720. október 10. 724. január 26.
Elődje II. Omár kalifa
Utódja Hisám kalifa
Életrajzi adatok
Uralkodóház Omajjádok
Született 687
Damaszkusz
Elhunyt 724. január 26. (37 évesen)
Irbid
Édesapja Abd al-Malik kalifa
Édesanyja Atikah bint Yazid
Testvére(i)
Házastársa Átika bint Jazíd
Gyermekei II. al-Valíd kalifa
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Jazíd témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Jazíd ibn Abd al-Malik, azaz II. Jazíd (arab betűkkel يزيد بن عبد الملك – Yazīd ibn ʿAbd al-Malik; 687724. január 26.) volt a szunnita iszlám tizenharmadik kalifája (uralkodott 720. október 10-étől haláláig), egyben a 750-ig uralkodó Omajjád-dinasztia ún. marvánida ágának hatodik tagja.

Kalifátusa[szerkesztés]

Abd al-Malik harmadik trónra kerülő fia volt, I. al-Valíd kalifa|I. al-Valíd és Szulejmán kalifa|Szulejmán öccse. A trónon szintén egy fivére, Hisám követte. Édesanyja, Átika I. Jazíd kalifa lánya, így a dinasztiaalapító I.  Muávija unokája volt. Muhammad ibn Júszuf asz-Szakafi lányát, a hírhedt al-Haddzsádzs ibn Júszuf unokahúgát vette feleségül.

A pietista, puritán életvitelű II. Omárt, unokatestvérét követte a trónon. Igyekezett népszerű rokonát utánozni, ám erre sport- és zenerajongóként igazából nem volt képes. Két rabnője, Habába és Szaláma rendkívül nagy befolyással volt rá.

Mindjárt uralkodása kezdetén meg kellett birkóznia Jazíd ibn al-Muhallab felkelésével. Ibn al-Muhallab Szulejmán alatt lett Irak, majd Horászán kormányzója, és sokat tett hajdani ellenfele, al-Haddzsádzs híveinek üldözéséért. II. Omár ezért bebörtönöztette, ám halálakor kiszabadult és Baszra városába menekült, ahol a háridzsita eretnekek támogatását élvezve fellázadt. Híveit azonban a kalifa tehetséges fivére, Maszlama 721. augusztus 25-én legyőzte. A csatában maga Ibn al-Muhallab is odaveszett, lázadását hamarosan felszámolták. (A konfliktussorozat a kalbiták és kajsziták ellentétéhez is kapcsolódott.)

Hadügyek[szerkesztés]

Katonai szempontból a legfontosabb esemény II. Jazíd uralkodása alatt a Kazár Birodalom elleni háború volt, melyet a göktürk kaganátus elleni transzoxániai harcokban kitűnt al-Dzsarráh al-Hakami, Örményország és Azerbajdzsán emírje vezetett nagy sikerrel: 722-ben a Kaszpi-tenger partja mentén tört előre, 723-ban pedig kifosztotta Balandzsár városát. Hakamit ekkor ismeretlen okból – talán féltékenységből – visszahívták, a hadjárat pedig megfeneklett.

A nyugati végeken 721-ben a toulouse-i ütközetben Odo aquitániai herceg legyőzte az arabokat, akik ekkor az északi terjeszkedés helyett a keletit választották, megkezdve a menetelést a Rhône felé, melynek eredményeképpen számos várost hódítottak meg (például Montfrin, Avignon, Arles, Aix-en-Provence, Béziers, Nîmes, Agde). A bizánci határokon Konstantinápoly sikertelen 718-as ostroma óta nem zajlottak nagyobb hadműveletek.

Hagyatéka[szerkesztés]

II. Jazíd a hagyomány szerint imádott rabnője, Habába halálát követően nem sokkal a bánatba halt bele, míg más források alapján arra következtethetünk, hogy tuberkulózisban hunyt el. A trónon öccse, Hisám követte, aki egy összességében egységes, de mind lassabban terjeszkedő birodalmat vett át. Baljós előjelek is kísérték Jazíd uralkodását: Tabaritól tudjuk, hogy 720/721-ben kezdték meg az Abbászidák nyilvánosan agitációjukat, mely elsősorban a síiták és a maváli megnyerését tűzte ki célul a hatalomátvétel támogatására.

Jazíd fia Hisám halála után II. al-Valíd néven rövid időre örökölte a kalifátus trónját (743744).

További információk[szerkesztés]

  • The Cambridge History of Islam, I/A kötet. Szerk.: P. M. Holt, Ann K. S. Lambton, Bernard Lewis.
  • Lapidus, Ira M.: A History of Islamic societies. Cambridge University Press, 1988.
  • Cahen, Claude: Az iszlám a kezdetektől az oszmán birodalom létrejöttéig. Budapest, Gondolat, 1989.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]


Elődje:
II. Omár
Kalifa
720724
Isten arab neve szimbolikus zöld színben
Utódja:
Hisám