II. Huszajn tuniszi bej
| II. Huszajn tuniszi bej | |
| Uralkodóház | Huszajnidák |
| Született | 1784. március 5.[1] |
| Elhunyt | 1835. május 20. (51 évesen)[1] Le Bardo[1] |
| Nyughelye | Tourbet El Bey |
| Édesapja | Mahmud ibn Muhammad |
| Testvére(i) | Mustafá ibn Mahmud |
| Gyermekei | |
II. Huszajn (?, 1784. március 5.[1] – Le Bardo, 1835. május 20.[1]) tuniszi bej, a Huszajnida-dinasztia uralkodója 1824-től haláláig.
Élete
[szerkesztés]Mahmúd tuniszi bej legidősebb fia volt, és 1815. február 20-án nevezték ki trónörökösnek. Édesapja halálakor, 1824. március 28-án lépett trónra, bár gyakorlatilag már korábban is irányította az országot, amikor Mahmúd beteg lett és ráhagyta a helytartói szerepet.
Huszajn támogatta az Oszmán Birodalmat a "Keleti Kérdés" különböző szakaszaiban. Részvétele egy hajóhad küldésére korlátozódott, amely azonban az angol-orosz erők által Edward Codrington vezette Navarino-i csatában megsemmisült (csak két tunéziai hajó menekült meg). Ezt követően Franciaországnak jelezte, hogy az Algériával vívott konfliktusban szigorú semlegességet fog tartani. 1830 júliusában a franciák elfoglalták Algírt. A francia megszállás nagy elégedetlenséget váltott ki a lakosság körében, ezért a kormány tagjai megpróbálták Huszajnt rávenni, hogy szervezzen szent háborút, de a bej ezt megtagadta és a nyugalom megtartását javasolta. 1830. augusztus 8-án szerződést kötött Franciaországgal, amely megerősítette a rabszolgaság eltörlését, a külföldi kereskedők szabadságát a bejlikátusban, és megszüntette az európaiak által a bejeknek és minisztereiknek szokásosan adott ajándékok és adományok gyakorlatát. A szerződés egy titkos kiegészítése szerint a bej tunéziai önkénteseket bocsátott a francia király rendelkezésére az Algéria elleni harcban.
Később területet ajándékozott Kartágón, hogy a kereszteshadjáratok idején Tunéziába látogatott IX. Lajos francia király tiszteletére katedrális épüljön. Így írta alá az engedélyt: „Örökre átadjuk a Francia Királynak a Malka területet, elegendőt egy vallási emlékmű felállítására, amely IX. Lajos király emlékének szenteltetett ott, ahol őt meggyilkolták. Kötelezzük magunkat tiszteletben tartani és biztosítani az emlékmű tiszteletben tartását, amelyet Franciaország királya egyik legnevesebb őse emlékének szentelt. Isten szolgája, Hussein Pasha Bey, Bardo, 1830. augusztus 8.” A döntését I. Lajos Fülöp francia király jóváhagyta.
1831-ben Huszajn az oszmán hadseregben tábornok rangot kapott. Ettől kezdve Tuniszban fokozatosan nőtt az európai jelenlét, főleg a francia befolyás, a Marseille-Tunisz közti kereskedelem és az olasz, máltai, francia, valamint görög bevándorlás révén. 1832 és 1835 között próbált katonailag beavatkozni Tripolitánia területén történt incidensek miatt, de az Oszmán Porta közvetlen tartományi irányítást vezetett be, így Mahmud bej ambíciói meghiúsultak.
Huszajn 10 éves uralkodás után halt meg 1835-ben, és a tunéziai medinában található Tourbet mauzóleumban temették el. A trónon fivére, Musztafa követte.
A Huszajnida-dinasztia családfája
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben az Al-Husayn II ibn Mahmud című spanyol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- El Mokhtar Bey, Les Beys de Tunis 1705-1957. Túnez, 2002.
