II. Lajos nyugati frank király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(II. Hebegő Lajos nyugati frank király szócikkből átirányítva)
II. Lajos

RagadványneveHebegő Lajos
Louis le Begue
Francia király
Uralkodási ideje
877. október 6.. 879. április 11.
Koronázása
877. december 8., Compiègne
ElődjeI. Károly
UtódjaIII. Lajos, Karlmann
Életrajzi adatok
UralkodóházKaroling-ház
Született846. november 1.
Elhunyt879. április 11. (32 évesen)
Compiègne
NyughelyeCompiègne-i Apátság
ÉdesapjaI. Károly nyugati frank király
ÉdesanyjaOrléans-i Ermentrude
Testvére(i)
Házastársa1) Ansgard
2) Adelheid
GyermekeiIII. Lajos
Karlmann
Hildegárd
Gisla

2.-tól:
Ermentrud
III. Károly
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Lajos témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

II. (Hebegő) Lajos (846. november 1.879. április 10.), (franciául Louis le Bègue), II. Kopasz Károly és Orléans-i Ermentrude fia. Aquitaniában öccsét 866-ban, apját Nyugati Frank Királyság trónján 877-ben követte. Soha nem koronázták császárrá.

Élete, uralkodása[szerkesztés]

866-ban, nem egész 19 évesen meghalt bátyja, a „Gyermek Károly” néven ismert III. Károly aquitániai király. Ezzel Lajos lett apja, Kopasz Károly teljes jogú utóda, így ő kapta meg Akvitánia trónját. Mivel nem tudott sikeresen fellépni a viking fosztogatók ellen, uralma alatt a királyság tekintélye igencsak lehanyatlott.

Nyugati frank királlyá 877. december 8-án Hinkmar reimsi érsek koronázta meg, majd másodszor, 878-ban VIII. János pápa tette a fejére a koronát. Felajánlotta neki a birodalmi koronát is, de a király ezt visszautasította. Hebegő Lajos fizikuma egyes állítások szerint gyenge volt — erre utal, hogy csak két évvel élte túl apját. Viszonylag kis beleszólása volt a politikába. Egyszerű embernek, a szerelem, a béke és a vallás barátjának jellemezték. 878-ban Szőrös Wilfrednek adományozta Barcelonát, Gironát és Besalút. Utolsó tetteként háborúba vonult a vikingek ellen, akik akkor Európa veszedelmei voltak. Nem sokkal a hadjárat kezdete után megbetegedett, és 879. április 9. vagy 10-én meghalt. Ezután birodalmát felosztották fiai, Karlmann és Lajos között.

Családja, utódai[szerkesztés]

Háromszor nősült, első feleségétől, a burgundi Ansgarde-tól két gyermeke született, Karlmann és Lajos, akik mindketten Franciaország királyai lettek. Ugyancsak Ansgarde-tól két lánya is született, Gisela és Hildegarde. Második feleségétől, a szaxoni Luitgarde-tól nem született gyermeke. Harmadik feleségétől egy lánya, és halála után egy fia született, aki apja halála után sokkal III. (Együgyű) Károly néven lépett trónra.

Jegyzetek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Humfrid című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]

Előző uralkodó:
III. (Gyermek) Károly
Frank király
Aquitánia: 866877
Következő uralkodó:


Előző uralkodó:
III. (Gyermek) Károly
II. (Kopasz) Károly
Frank király
nyugaton 877879
Következő uralkodó:
III. Lajos,
II. Karlmann