II. Hürkanosz Makkabeus
| II. Hürkanosz Makkabeus | |
 | |
| Zsidó főpap Júdeában | |
| Uralkodási ideje | |
| i. e. 76 – i. e. 40 | |
| Zsidó király Júdeában | |
| Uralkodási ideje | |
| i. e. 67 – i. e. 66 | |
| Elődje | Alexandra Makkabeus |
| Utódja | II. Arisztobulosz Makkabeus |
| Zsidó fejedelem Júdeában | |
| Uralkodási ideje | |
| i. e. 63 – i. e. 40 | |
| Elődje | II. Arisztobulosz Makkabeus |
| Utódja | II. Antigonosz Makkabeus |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Makkabeus-dinasztia |
| Született | i. e. 110 |
| Elhunyt | i. e. 30 (79-80 évesen) |
| Édesapja | Alexander Jannaeus |
| Édesanyja | Alexandra Makkabeus |
| Testvére(i) | II. Arisztobulosz Makkabeus |
| Gyermekei | Alexandra the Maccabee |
 A Wikimédia Commons tartalmaz II. Hürkanosz Makkabeus témájú médiaállományokat. | |
II. Hürkanosz Makkabeus (latinul: Hyrcanus), (?, i. e. 110 – ?, i. e. 30) zsidó király a Makkabeus-dinasztiából i. e. 67-től 66-ig, majd fejedelem 63-tól 40-ig.
Uralkodása
[szerkesztés]Alexandrosz Janneosz Makkabeus és Alexandra Makkabeus idősebbik fia. Édesapja halála után (i. e. 76) nem közvetlenül ő, hanem édesanyja lépett a trónra, és csak az ő halála (i. e. 67) után lett fia Judea királya. A főpapi tisztséget ugyanakkor édesapja meghagyásából már i. e. 76-tól viselte. 1 évnyi uralkodás (i. e. 67-66) a király öccse, II. Arisztobulosz Makkabeus lett, Hürkanosz viszont továbbra is megtartotta a főpapi tisztséget.
Barátja, az edomita Antipater vette rá, hogy háborút kezdjen testvére ellen. Ehhez hozzájárulhatott az is, hogy ő a farizeusok pártját, míg fivére a saducceusokét támogatta. A háborúban kezdetben III. Aretas arab király is támogatta. A polgárháborút végül a kisázsiai és szíriai ügyeit rendező római Pompeius zárta le a két testvér kérésére.
Pompeius rendeléséből az országról számos, zsidók által megszállott terület (pl. Samaria) le lett csatolva. A megmaradt részek uralkodója Hürkanosz lett, de nem királyként, hanem csak fejedelemként (ethnarcha), és bevezették a római adófizetési kötelezettséget is.
A Pompeius és Iulius Caesar között belháború után a győztes Caesar meghagyta főpapként Hürkanoszt, és engedélyezte a zsidók szabad vallásgyakorlását (religio licita) is a Római Birodalom területén. A kormányzással viszont Hürkanosz barátját, Antipatert bízta meg procuratori tisztségben.
Hürkanosz már nem élte meg a Makkabeus-állam végét, i. e. 40-ban unokaöccse, II. Antigonosz Makkabeus megfosztotta tisztségétől. Állítólag a fülét is leharapta, hogy alkalmatlanná tegye a főpapságra. Hürkanosz a Pártus Birodalomba vitték fogolyként.
Később, i. e. 36-ban az Antigonoszt legyőző Nagy Heródes visszahozatta Izraelbe, és nagy tisztelettel viseltetett irányába, de i. e. 30-ban egy összeesküvés miatt mégis megölette az akkor már 80 éves volt főpapot.[1]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Ez a szócikk részben vagy egészben a Hyrcanus II című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- Bibliai atlasz – kortörténeti bevezetéssel, Református Sajtóosztály Kiadása, Budapest, 1988, 57, 59-60. o.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Hyrcanus II című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
