II. Frigyes pfalzi választófejedelem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
II. Frigyes
Pfalz választófejedelme

RagadványneveBölcs Frigyes
Rajnai Palotagrófság választófejedelem
Uralkodási ideje
1544. március 16. 1556. február 26.
ElődjeV. Jámbor Lajos
UtódjaOttó Henrik
Életrajzi adatok
UralkodóházWittelsbach
Született1482. december 9.
Neustadt an der Weinstraße
Elhunyt1556. február 26. (73 évesen)
Alzey
NyughelyeHeidelberg
ÉdesapjaI. Igazságos Fülöp
ÉdesanyjaMargit bajor-landshuti hercegnő
Testvére(i)
  • Elisabeth of the Palatinate, Landgravine of Hesse
  • Helen of the Palatinate
  • Amalie of the Palatinate
  • Catherine of the Palatinate
  • John III of the Palatinate
  • Ruprecht of the Palatinate
  • Henry of the Palatinate
  • Philip of the Palatinate
  • George of the Palatinate
  • Wolfgang of the Palatinate
  • V. Lajos pfalzi választófejedelem
HázastársaDorottya dán királyi hercegnő (1520 – 1580)
Gyermekeinincsenek
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Frigyes témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

II. Frigyes rajnai palotagróf közismerten Bölcs Frigyes (németül Friedrich II., der Weise) (Neustadt an der Weinstraße, 1482. december 9.Alzey, 1556. február 26.) rajnai palotagróf, ezzel választófejedelmi minőségben állt. A bajor Wittelsbach-ház tagja.

II. Frigyes korabeli portréja

Élete[szerkesztés]

A mai Rajna-vidék-Pfalz tartomány területén született I. Fülöp pfalzi választófejedelem és Margit landshuti hercegnő gyermekeként. Testvére V. Lajos néven örökölte 1502-ben a palotagrófságot. Frigyes hosszú időt töltött külföldön, többek között Velencében és Németalföldön. 1522-ig nagybátyjai gyámsága alatt volt, akik többek közt régensek is voltak, ugyanis családi örökségből megkapta Felső-Pfalzot.
Katonaként szolgált I. Ferdinánd osztrák főherceg és magyar király seregében, sőt diplomáciai feladatokat látott el Rómában, Madridban és Párizsban.

1532-ben ő is jelen volt a Bécsnél összegyűlt hatalmas keresztény seregben, amely I. Szulejmán érkezését várta Kőszeg felől. Szinte egyedüliként harcolt a törökök ellen, mert a sereg nem vállalkozott nagyobb támadásra a szultán ellen. Az alsó-ausztriai Leobersdorf mellett ő és Török Bálint semmisítette meg a rettegett Kászim pasa portyázóit.

1535-ben feleségül vette II. Keresztély dán király és Habsburg Izabella kasztíliai infánsnő Dorottya nevű leányát, V. Károly német-római császár unokahúgát. 1544-ben Lajos halála után ő örökölte a grófságot. Hazájában támogatta a reformáció terjedését és Heidelbergben tanképezdét, a mai Kurfürst-Friedrich-Gymnasium elődjét alapította meg 1546-ban.

Külső hivatkozások[szerkesztés]


Előző uralkodó:
V. Lajos
Rajnai palotagróf
15441556
mint pfalzi választófejedelem
Következő uralkodó:
Ottó Henrik