II. Dedumosze
II. Dedumosze | ||||||||||||||||||
Tutimaiosz | ||||||||||||||||||
Dzsednoferré Dedumosze gebeleini sztéléje (Egyiptomi Múzeum, CG 20533).[1] | ||||||||||||||||||
Uralkodása | i. e. 1588 és 1582 közt valamikor | |||||||||||||||||
Prenomen |
ḏd-nfr-rˁ Dzsednoferré „Ré tökéletes és örökkévaló” | |||||||||||||||||
Nomen |
dd-msw Dedumosze „[Egy isten] alkotta őt” A torinói királylistán (?):
| |||||||||||||||||
Apja | I. Dedumosze (?) | |||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Dedumosze témájú médiaállományokat. |
II. Dedumosze (uralkodói nevén Dzsednoferré) az ókori Egyiptom egyik uralkodója a második átmeneti kor idején. Kim Ryholt és Darrell Baker szerint a thébai XVI. dinasztia tagja,[2][3] Jürgen von Beckerath, Thomas Schneider és Detlef Franke a XIII. dinasztia egyik királyának tartja.[4][5][6][7] Nem tudni, pontosan mikor uralkodott, de amennyiben a XIII. dinasztia uralkodója volt, uralma i. e. 1690 körül véget ért.[8] Amennyiben a XVI. dinasztiához tartozott, úgy Ryholt szerint az i. e. 1588 és 1582 közti időszakban uralkodott.
Említései
[szerkesztés]Dzsednoferré Dedumosze egy eredetileg Gebeleinből származó, ma a kairói Egyiptomi Múzeumban található (CG 20533).[10] A sztélén Dedumosze azt írja, királynak nevelték, ami jelezheti, hogy I. Dedumosze fia, bár az is lehet, hogy csak propagandaszövegről van szó. A szöveg harcias hangvétele valószínűleg tükrözi a XVI. dinasztia állandó háborúskodással teli utolsó éveit, mikor korábbi területeit megszállták a hükszoszok[11]
A jóságos isten, Théba kedveltje, Hórusz kiválasztottja, aki megnöveli [seregét], aki megjelent, mint a Nap fénye, akit feldicsértek a Két Föld királyságába; a kiáltáshoz tartozó.
Ludwig Morenz szerint a sztélének ez a szövegrésze, főleg az „akit feldicsértek a királyságába” megerősítheti Eduard Meyernek azt a vitatott elméletét, hogy egyes fáraók választás útján kerültek a trónra.[11]
A torinói királylistán a XIII. dinasztia vége sérült; ha Dedumosze szerepel rajta, talán a hetedik oszlop 13. sorában van a neve.
Josephus Tutimaiosza
[szerkesztés]Történtek kísérletek arra, hogy Dedumoszét azonosítsák Tutimaiosszal vagy Timaiosszal, akinek a hükszoszokkal történt összeütközéséről és bukásáról Josephus számol be.[12][13][14] Dedumosze és Tutimaiosz azonosságát azonban sem nyelvészeti kutatás (utóbbi neve nagyobb valószínűséggel ered a Dzsehutimesz névből), sem történelmi tények nem támasztják alá,[15] valószínűbb, hogy az eredeti forrás félreértéséről vagy szöveghibáról lehet szó.[16]
Az általánosan elfogadottól eltérő kronológiák
[szerkesztés]Immanuel Velikovsky történész és David Rohl egyiptológus revizionista törekvéseik során megpróbálták Dedumoszét azonosítani a bibliai Exodus fáraójával. Dedumosze jóval korábban élt, mint a többi jelölt.[17] Rohl új kronológiája fantomidő-elmélet segítségével próbálja csaknem 300 évvel lerövidíteni a harmadik átmeneti kort; ennek következményeként számos, az egyiptomi történelem és a bibliai narratíva közti szinkronicitás megváltozott, és Rohl Dedumoszét azonosította az Exodus fáraójaként.[18] Rohl elmélete nem nyert támogatást a tudósok körében.[19]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Hans Ostenfeldt Lange (1863-1943); Maslahat al-Athar; Heinrich Schäfer, (1868-1957) : Catalogue General des Antiquites du Caire: Grab- und Denksteine des Mittleren Reichs im Museum von Kairo, Tafel XXXVIII, (1902) online, CG 20533 p. 97
- ↑ Ryholt, K. S. B. (1997). The Political Situation in Egypt during the Second Intermediate Period, c. 1800 - 1550 BC. Copenhagen: Museum Tusculanum Press. ISBN 87-7289-421-0. online.
- ↑ Darrell D. Baker: The Encyclopedia of the Pharaohs: Volume I - Predynastic to the Twentieth Dynasty 3300–1069 BC, Stacey International, ISBN 978-1-905299-37-9, 2008
- ↑ Jürgen von Beckerath: Untersuchungen zur politischen Geschichte der Zweiten Zwischenzeit in Ägypten, Glückstadt, 1964
- ↑ Jürgen von Beckerath: Chronologie des pharaonischen Ägyptens, Münchner Ägyptologische Studien 46, Mainz am Rhein, 1997
- ↑ Thomas Schneider: Ancient Egyptian Chronology - Edited by Erik Hornung, Rolf Krauss, And David a. Warburton, available online, see p. 187
- ↑ Detlef Franke: Das Heiligtum des Heqaib auf Elephantine. Geschichte eines Provinzheiligtums im Mittleren Reich, Studien zur Archäologie und Geschichte Altägyptens. vol. 9. Heidelberger Orientverlag, Heidelberg 1994, ISBN 3-927552-17-8 (Heidelberg, Universität, Habilitationsschrift, 1991), see p. 77-78
- ↑ Chris Bennett: A Genealogical Chronology of the Seventeenth Dynasty, Journal of the American Research Center in Egypt, Vol. 39 (2002), pp. 123-155
- ↑ Flinders Petrie: A History of Egypt - vol 1 - From the Earliest Times to the XVIth Dynasty (1897), online, p. 245, f. 148
- ↑ W. V. Davies, "The Origin of the Blue Crown", The Journal of Egyptian Archaeology, Vol. 68, (1982), pp. 69-76
- ↑ a b Ludwig Morenz, Lutz Popko: A companion to Ancient Egypt, vol 1, Alan B. Lloyd editor, Wiley-Blackwell, p. 106
- ↑ Grimal, Nicolas. A History of Ancient Egypt. Oxford: Blackwell Books (1992. november 4.). ISBN 9780631174721, p. 185
- ↑ Hayes, William C.. Egypt: from the death of Ammenemes III to Seqenenre II, The Cambridge Ancient History (3rd ed.), vol. II, part 1. Cambridge University Press, 42–76. o. (1973. november 4.). ISBN 0 521 082307, p. 52
- ↑ Josephus, Flavius. Against Apion – Translation and commentary by John M.G. Barclay. Leiden-Boston: Brill (2007. november 4.). ISBN 978 90 04 11791 4, I:75-77
- ↑ Wolfgang Helck, Eberhard Otto, Wolfhart Westendorf, Stele - Zypresse: Volume 6 of Lexikon der Ägyptologie, Otto Harrassowitz Verlag, 1986.
- ↑ Erik Hornung, Rolf Krauss & David Warburton (editors), Handbook of Ancient Egyptian Chronology (Handbook of Oriental Studies), Brill: 2006, p. 196, n.134
- ↑ Pharaohs and Kings by David M. Rohl (New York, 1995). ISBN 0-609-80130-9
- ↑ Rohl, David. Chapter 13, A Test of Time. Arrow, 341–8. o. (1995). ISBN 0-09-941656-5
- ↑ Chris Bennett: Temporal Fugues, Journal of Ancient and Medieval Studies XIII (1996). RTF formátumban itt Archiválva 2018. július 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Dedumose II című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.