Ugrás a tartalomhoz

II. Dedumosze

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
II. Dedumosze
Tutimaiosz
előd
egyiptomi fáraó
utód
I. Dedumosze
XIII. vagy XVI. dinasztia
Montuemszaf

Dzsednoferré Dedumosze gebeleini sztéléje (Egyiptomi Múzeum, CG 20533).[1]
Dzsednoferré Dedumosze gebeleini sztéléje (Egyiptomi Múzeum, CG 20533).[1]

Uralkodásai. e. 1588 és 1582 közt valamikor
Prenomen
<
raDdnfr
>

ḏd-nfr-rˁ
Dzsednoferré
tökéletes és örökkévaló”
Nomen
<
D37
D37
F31sw
>

dd-msw
Dedumosze
„[Egy isten] alkotta őt”

A torinói királylistán (?):
HASHmssZ5HASH
ApjaI. Dedumosze (?)
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Dedumosze témájú médiaállományokat.

II. Dedumosze (uralkodói nevén Dzsednoferré) az ókori Egyiptom egyik uralkodója a második átmeneti kor idején. Kim Ryholt és Darrell Baker szerint a thébai XVI. dinasztia tagja,[2][3] Jürgen von Beckerath, Thomas Schneider és Detlef Franke a XIII. dinasztia egyik királyának tartja.[4][5][6][7] Nem tudni, pontosan mikor uralkodott, de amennyiben a XIII. dinasztia uralkodója volt, uralma i. e. 1690 körül véget ért.[8] Amennyiben a XVI. dinasztiához tartozott, úgy Ryholt szerint az i. e. 1588 és 1582 közti időszakban uralkodott.

Említései

[szerkesztés]
Egy bizonyos Dzsednoferré, talán II. Dedumosze szkarabeusza[9]

Dzsednoferré Dedumosze egy eredetileg Gebeleinből származó, ma a kairói Egyiptomi Múzeumban található (CG 20533).[10] A sztélén Dedumosze azt írja, királynak nevelték, ami jelezheti, hogy I. Dedumosze fia, bár az is lehet, hogy csak propagandaszövegről van szó. A szöveg harcias hangvétele valószínűleg tükrözi a XVI. dinasztia állandó háborúskodással teli utolsó éveit, mikor korábbi területeit megszállták a hükszoszok[11]

A jóságos isten, Théba kedveltje, Hórusz kiválasztottja, aki megnöveli [seregét], aki megjelent, mint a Nap fénye, akit feldicsértek a Két Föld királyságába; a kiáltáshoz tartozó.

Ludwig Morenz szerint a sztélének ez a szövegrésze, főleg az „akit feldicsértek a királyságába” megerősítheti Eduard Meyernek azt a vitatott elméletét, hogy egyes fáraók választás útján kerültek a trónra.[11]

A torinói királylistán a XIII. dinasztia vége sérült; ha Dedumosze szerepel rajta, talán a hetedik oszlop 13. sorában van a neve.

Josephus Tutimaiosza

[szerkesztés]

Történtek kísérletek arra, hogy Dedumoszét azonosítsák Tutimaiosszal vagy Timaiosszal, akinek a hükszoszokkal történt összeütközéséről és bukásáról Josephus számol be.[12][13][14] Dedumosze és Tutimaiosz azonosságát azonban sem nyelvészeti kutatás (utóbbi neve nagyobb valószínűséggel ered a Dzsehutimesz névből), sem történelmi tények nem támasztják alá,[15] valószínűbb, hogy az eredeti forrás félreértéséről vagy szöveghibáról lehet szó.[16]

Az általánosan elfogadottól eltérő kronológiák

[szerkesztés]

Immanuel Velikovsky történész és David Rohl egyiptológus revizionista törekvéseik során megpróbálták Dedumoszét azonosítani a bibliai Exodus fáraójával. Dedumosze jóval korábban élt, mint a többi jelölt.[17] Rohl új kronológiája fantomidő-elmélet segítségével próbálja csaknem 300 évvel lerövidíteni a harmadik átmeneti kort; ennek következményeként számos, az egyiptomi történelem és a bibliai narratíva közti szinkronicitás megváltozott, és Rohl Dedumoszét azonosította az Exodus fáraójaként.[18] Rohl elmélete nem nyert támogatást a tudósok körében.[19]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Hans Ostenfeldt Lange (1863-1943); Maslahat al-Athar; Heinrich Schäfer, (1868-1957) : Catalogue General des Antiquites du Caire: Grab- und Denksteine des Mittleren Reichs im Museum von Kairo, Tafel XXXVIII, (1902) online, CG 20533 p. 97
  2. Ryholt, K. S. B. (1997). The Political Situation in Egypt during the Second Intermediate Period, c. 1800 - 1550 BC. Copenhagen: Museum Tusculanum Press. ISBN 87-7289-421-0. online.
  3. Darrell D. Baker: The Encyclopedia of the Pharaohs: Volume I - Predynastic to the Twentieth Dynasty 3300–1069 BC, Stacey International, ISBN 978-1-905299-37-9, 2008
  4. Jürgen von Beckerath: Untersuchungen zur politischen Geschichte der Zweiten Zwischenzeit in Ägypten, Glückstadt, 1964
  5. Jürgen von Beckerath: Chronologie des pharaonischen Ägyptens, Münchner Ägyptologische Studien 46, Mainz am Rhein, 1997
  6. Thomas Schneider: Ancient Egyptian Chronology - Edited by Erik Hornung, Rolf Krauss, And David a. Warburton, available online, see p. 187
  7. Detlef Franke: Das Heiligtum des Heqaib auf Elephantine. Geschichte eines Provinzheiligtums im Mittleren Reich, Studien zur Archäologie und Geschichte Altägyptens. vol. 9. Heidelberger Orientverlag, Heidelberg 1994, ISBN 3-927552-17-8 (Heidelberg, Universität, Habilitationsschrift, 1991), see p. 77-78
  8. Chris Bennett: A Genealogical Chronology of the Seventeenth Dynasty, Journal of the American Research Center in Egypt, Vol. 39 (2002), pp. 123-155
  9. Flinders Petrie: A History of Egypt - vol 1 - From the Earliest Times to the XVIth Dynasty (1897), online, p. 245, f. 148
  10. W. V. Davies, "The Origin of the Blue Crown", The Journal of Egyptian Archaeology, Vol. 68, (1982), pp. 69-76
  11. a b Ludwig Morenz, Lutz Popko: A companion to Ancient Egypt, vol 1, Alan B. Lloyd editor, Wiley-Blackwell, p. 106
  12. Grimal, Nicolas. A History of Ancient Egypt. Oxford: Blackwell Books (1992. november 4.). ISBN 9780631174721 , p. 185
  13. Hayes, William C.. Egypt: from the death of Ammenemes III to Seqenenre II, The Cambridge Ancient History (3rd ed.), vol. II, part 1. Cambridge University Press, 42–76. o. (1973. november 4.). ISBN 0 521 082307 , p. 52
  14. Josephus, Flavius. Against Apion – Translation and commentary by John M.G. Barclay. Leiden-Boston: Brill (2007. november 4.). ISBN 978 90 04 11791 4 , I:75-77
  15. Wolfgang Helck, Eberhard Otto, Wolfhart Westendorf, Stele - Zypresse: Volume 6 of Lexikon der Ägyptologie, Otto Harrassowitz Verlag, 1986.
  16. Erik Hornung, Rolf Krauss & David Warburton (editors), Handbook of Ancient Egyptian Chronology (Handbook of Oriental Studies), Brill: 2006, p. 196, n.134
  17. Pharaohs and Kings by David M. Rohl (New York, 1995). ISBN 0-609-80130-9
  18. Rohl, David. Chapter 13, A Test of Time. Arrow, 341–8. o. (1995). ISBN 0-09-941656-5 
  19. Chris Bennett: Temporal Fugues, Journal of Ancient and Medieval Studies XIII (1996). RTF formátumban itt Archiválva 2018. július 16-i dátummal a Wayback Machine-ben

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Dedumose II című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.