II. Borisz bolgár cár
| II. Borisz | |
 | |
| Bolgár cár | |
| Uralkodási ideje | |
| 969 – 971 | |
| Elődje | I. Péter |
| Utódja | Roman |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Krum-ház |
| Született | 931 Konstantinápoly |
| Elhunyt | 977 Bizánci Birodalom |
| Édesapja | I. Péter |
| Édesanyja | Irina |
| Testvére(i) |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz II. Borisz témájú médiaállományokat. | |
II. Borisz (bolgárul: Борис II), (kb. 931 – 977) bolgár cár 969-től 971-ig. Rövid uralkodása alatt arra törekedett, hogy megőrizze országa függetlenségét a Bizánci Birodalom és a Kijevi Rusz befolyásával szemben.[1]
Uralkodása
[szerkesztés]I. Péter bolgár cár és I. Rómanosz bizánci császár lánya, Mária gyermekeként született 931-ben. Életéről semmit nem lehet tudni 968-ig, amikor túszként II. Niképhorosz bizánci császár udvarába került, a Bizánci Birodalom és a Bolgár Cárság közti béke zálogaként. 969-ben azonban I. Szvjatoszláv kijevi fejedelem serege legyőzte a bolgárokat, ezért I. Péter cár lemondott a hatalomról és szerzetes lett, ezért Borisznak haza kellett utaznia, hogy átvegye a hatalmat. Ióannész Szkülitzész krónikája szerint azonban azért is kénytelen volt minél hamarabb elhagyni Bizánc területét, mert belekeveredett egy macedóniai felkelésbe.
Borisz Szvjatoszláv szövetségese lett és a kijeviek, valamint a magyarok és besenyők szövetségében megtámadta Bizáncot. A bizánciak azonban 970-ben az arkadiopoliszi csatában győzelmet arattak, majd ellentámadásba lendültek és ostrom alá vették az akkori bolgár fővárost, Preszlavot. A kijevi-bolgár csapatok sokáig védekeztek, de végül a bizánciak bevették és felégették a várost: Szvjatoszláv kénytelen volt visszavonulni. Boriszt pedig fogolyként Konstantinápolyba vitték ahol visszavonták cári címét.[2] A bizánciak uralmuk alá vonták Bulgária keleti és déli részét, de a nyugati területeket nem sikerült meghódítaniuk ahol Sámuel és testvérei sikeres ellenállást folytattak. Borisz 978-ban testvérével Romannal megszökött a bizánci fogságból és Sámuel országába igyekezett ahol azonban egy határőr a görög ruhát viselő Boriszt bizáncinak hitte és megölte. (Testvére Roman viszont már sikeresen megértette kilélétét és megmenkült.)[3]
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Boris II of Bulgaria című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Uralkodók és dinasztiák: Kivonat az Encyclopædia Britannicából. Szerk. A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János. Budapest: Magyar Világ. 2001. ISBN 963 9075 12 4 , 96. oldal
- ↑ Arató Endre – Niederhauser Emil – Perényi József – I. Tóth Zoltán: A Kelet-Európai országok története, I. rész, 1. füzet, Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsésztudományi Kar (kézirat, 18. kiadás), Tankönyvkiadó, Budapest, 1984, 24. oldal
- ↑ H. Tóth Imre: Bulgária. In: Európa és Magyarország Szent István korában. Szeged 2000. 220-222
Források
[szerkesztés]- John V.A. Fine, Jr., The Early Medieval Balkans, Ann Arbor, 1983
- Jordan Andreev, Ivan Lazarov, Plamen Pavlov, Koj koj e v srednovekovna Bălgarija, Sofia, 1999
| Előző uralkodó: I. Péter |
Következő uralkodó: Roman |
