II. Arisztobulosz Makkabeus
| II. Arisztobulosz Makkabeus | |
 | |
| Zsidó király Júdeában | |
| Uralkodási ideje | |
| i. e. 66 – i. e. 63 | |
| Elődje | II. Hürkanosz Makkabeus |
| Utódja | II. Hürkanosz Makkabeus |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Makkabeus-dinasztia |
| Született | i. e. 100[1] |
| Elhunyt | i. e. 49 (50-51 évesen) |
| Nyughelye | Jeruzsálem |
| Édesapja | Alexander Jannaeus |
| Édesanyja | Alexandra Makkabeus |
| Testvére(i) | II. Hürkanosz Makkabeus |
| Gyermekei |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz II. Arisztobulosz Makkabeus témájú médiaállományokat. | |
II. Arisztobulosz Makkabeus (ógörögül: Ἀριστόβουλος, latinul: Aristobulus), (?, i. e. 100[1] – ?, i. e. 49) zsidó király a Makkabeus-dinasztiából i. e. 66-tól 63-ig.
Uralkodása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Alexandrosz Janneosz Makkabeus és Alexandra Makkabeus kisebbik fia. Édesapja halála után (i. e. 76) nem közvetlenül bátyja, hanem édesanyja lépett a trónra, és csak az ő halála (i. e. 67) után lett II. Hürkanosz Makkabeus Judea királya. 1 évnyi uralkodás (i. e. 67-66) a király öccse, II. Arisztobulosz Makkabeus lett, Hürkanosz viszont továbbra is megtartotta a főpapi tisztséget.
Hamarosan testvérháború robbant ki közöttük, amelyet az is erősített, hogy Hürkanosz a farizeusok, Arisztobulosz a saducceusok pártján állt. Végül a római Pompeius avatkozott be a két testvér közös kérésére, és lezárta a háborúskodást. Az ország urává Hürkanoszt tette főpapként (a királyi cím helyett fejedelemként). Arisztobuloszt Rómába vitte fogolyként, aki később ott is halt meg.
Fia, II. Antigonosz Makkabeus lett később a Makkabeusok családjából az utolsó uralkodó.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Bibliai atlasz – kortörténeti bevezetéssel, Református Sajtóosztály Kiadása, Budapest, 1988, 57, 59-60. o.
