II. Amenemhat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
II. Amenemhat
II. Amenemhet
előd
egyiptomi fáraó
utód
I. Szenuszert
XII. dinasztia
II. Szenuszert

II. Amenemhat szfinxe a Louvre-ban
II. Amenemhat szfinxe a Louvre-ban

Uralkodása i. e. 1929-1895
Prenomen
<
ra
S12
D28 D28
D28
>

Nubkauré
Aranyló, mint Ré kái
Nomen
<
imn
n
mHAt
t
>

Amenemhat
Amon az élen
Apja I. Szenuszert
Anyja III. Noferu
Főfelesége Keminub (?)
Mellékfeleségek Kaneferu
Gyermekei II. Szenuszert (?), I. Henemetnoferhedzset (?), Ita, Itakajet, Itaweret, Henemet (?), Nofret, Szithathormerit, Amenemhatankh (?)
Sírja Piramis Dahsur területén: ókori nevén „Amenemhatról gondoskodtak”
Fontosabb építkezései A dahsuri, mai nevén Fehér Piramis
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Amenemhat témájú médiaállományokat.

II. Amenemhat, görögösen Ammanemész, uralkodói nevén Nubkauré, (ur.: kb. i. e. 1929i. e. 1895) az ókori egyiptomi XII. dinasztia harmadik fáraója. I. Szenuszert fia. Hosszú, 34 éves uralkodása alatt elődei jól bevált politikáját követte a trónon.

Családi háttere[szerkesztés]

I. Szenuszert és testvér-felesége, III. Noferu gyermekeként született. Első említése Beni Hasszán nomarkhosza, Amenemhat önéletrajzi szövegében található, itt szerepel egy Ameni nevű herceg, aki minden bizonnyal azonos a későbbi II. Amenemhattal. Négy lánytestvérét említik apjuk sírkomplexumában, egy ötödiket egy, a királyi családtagok neveit felsoroló szentélyben a Sínai-félszigeten.[1]

Amenemhat síregyüttesében több családtagját is említik, bár némelyik sír datálása vitatott, lehetséges, hogy a dinasztia uralkodásának későbbi szakaszára tehető. Úgy tűnik azonban, hogy ezek a sírok is Amenemhat sírkomplexumához tartoznak, bár elképzelhető, hogy némelyik családtag jóval később halt meg, ezért temetésükre is csak valamelyik Amenemhatot követő fáraó idejében került sor. Köztük található Keminub, a fáraó egyik felesége a két ismert közül, illetve legalább négy lánya, a kettős sírokba temetett Ita és Henemet, illetve Itaweret és Szithathormerit. További családtagjai ismertek más leletekről: Kaneferu királyné feltehetőleg a fáraó másik felesége; Itakajet és Henemetnoferhedzset nevű lányait egy-egy hengerpecséten említik apjukkal együtt, Amenemhatankh herceg pedig, akinek sztéléje töredékeit megtalálták Amenemhat sírkomplexumában, valószínűleg a fáraó fia volt, de az is lehet, hogy a testvére.[1][2]

II. Amenemhat és utóda, II. Szenuszert kapcsolatára nincs közvetlen utalás. Hogy utóbbi a fia volt az előbbinek, csak egy valószínű feltételezés. Szenuszert felesége, Nofret viseli a „király leánya” címet, valószínűleg ő is Amenemhat gyermekei közé sorolható.[2]

Uralkodása[szerkesztés]

Apja halála előtt 3 évvel már társuralkodóként gyakorolta a hatalmat - erről tanúskodik Szimontunak a British Múzeumban található sztéléje – és elődei vívmányait tovább folytatva az egyre virágzó mezőgazdaság, vadászat, halászat, bányászat és természetesen a Núbiából beáramló arany, biztosította az ország töretlen fejlődését. Hadjáratot vezetett a Vörös-tengerhez és uralkodásának 28. évéből származó feljegyzések szerint Punt földjére is.

Aktív kereskedelmi és diplomáciai jelenlétről tanúskodnak a Bübloszban, Szíriában, Palesztinában, valamint Krétán és Cipruson is megtalált egyiptomi, illetve az ezen országokból származó használati- és ajándéktárgyak egyiptombeli előfordulása.

Sírja[szerkesztés]

Dahsúrban épült piramisa az ókorban az „Amenemhatról gondoskodtak” nevet kapta, eredeti méretéről nincsenek adatok és romos állapota miatt következtetni sem lehet rá. Sajnos burkolóköveit elhordták és így láthatóvá váltak a piramis belső szerkezetét alkotó sugárirányú mészkő „bordák” - amit homokkal és törmelékkel töltöttek ki később – és ennek a színére utalva hívják ma „Fehér Piramisnak”. Egyike a legkevésbé feltárt és dokumentált egyiptomi műemlékeknek, 1894-ben Jacques de Morgan által végzett ásatáskor a nyugati oldalánál feltárt sírokban a középbirodalom csodálatos ékszereit találta meg Khnumit és Ita hercegnők érintetlen sírjában.

Név, titulatúra[szerkesztés]

A fáraók titulatúrájának magyarázatát és történetét lásd az Ötelemű titulatúra szócikkben.
Hórusz-név
G5
Hk
n
mmAat
Srxtail2.svg
Hekenem-Maat
Akit Maattal [az igazsággal] dicsér
Nebti-név
G16
Hk
n
mmAat
Hekenem-Maat
Akit Maattal dicsérnek
Arany Hórusz-név
G8
U2
Aa11
xrw
Maaheru
Igazhangú
Felső‑  és Alsó‑Egyiptom királya
M23L2
Hiero Ca1.png
ra
S12
D28 D28
D28
Hiero Ca2.png
Nubkauré
Aranyló, mint Ré kái
Ré fia
G39N5
 
Hiero Ca1.png
imn
n
mHAt
t
Hiero Ca2.png
Amenemhat
Amon az élen

Források[szerkesztés]

  1. a b Dodson, Aidan, Hilton, Dyan. The Complete Royal Families of Ancient Egypt. Thames & Hudson (2004). ISBN 0-500-05128-3 , p.93
  2. a b Dodson & Hilton, op.cit., p.94
  • Baines, John, Málek, Jaromír. Az ókori Egyiptom atlasza, ford. Udvarhelyi László (magyar nyelven), Budapest: Helikon Kiadó Kft.. 1. kiadás: ISBN 963-208-068-8, 2. kiadás: ISBN 963-208-642-2 [1992] (2000) 

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons:Category:Amenemhat II
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Amenemhat témájú médiaállományokat.
Előző uralkodó:
I. Szenuszert
Egyiptom uralkodója
i. e. 20. század
XII. dinasztia
A fáraók kettős koronája
Következő uralkodó:
II. Szenuszert
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap