I. al-Hakam córdobai emír
| I. al-Hakam | |
 | |
| Córdobai emír | |
| Uralkodási ideje | |
| 796 – 822 | |
| Elődje | I. Hisám córdobai emír |
| Utódja | II. Abd ar-Rahmán córdobai emír |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Omajjádok |
| Született | 771[1][2][3][4] Córdoba |
| Elhunyt | 822. május 21. (50-51 évesen)[5][6][4] Córdoba |
| Édesapja | Hisham I al-Ándalus |
| Gyermekei |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz I. al-Hakam témájú médiaállományokat. | |
I. al-Hakam (Córdoba, 771 – Córdoba, 822. május 21.) cordóbai emír 796-tól haláláig.
Élete
[szerkesztés]I. Hisám córdobai emír fia és utóda. Trónra lépésekor hatalmi harcok bontakoztak ki nagybátyjai, Szulejmán és Abdallah ellen. Bár ezek Nagy Károly frank királlyal szövetkeztek, végül kompromisszum született: a trónkövetelők megkapták az emírség keleti részét Huesca és Murcia között.
Al-Hakam uralkodása alatt a malikita jogi iskola széles körben elterjedt Andalúziában. Ezenkívül ebben az időszakban vezette be és terjesztette el Abbas ibn Firnas az indiai tízes számrendszert al-Andaluszban. Az ezt követő időszakban Al-Hakamnak újra és újra szembe kellett néznie a tartományok, különösen a határvidéki grófságok (markák) autonómiára törekvő mozgalmaival. Például 797-ben Toledóban állítólag 5000 nemest gyilkoltattak meg egy lakomán az Alcázarban, hogy ezzel megtörjék a város függetlenségi törekvéseit. Hatalma megszilárdítása érdekében az emír egy zsoldossereget épített ki, amely berberekből, frankokból és szláv rabszolgákból állt. Ezzel a sereggel véresen leverték egy 805-ös összeesküvést Córdobában, valamint 818-ban egy felkelést Córdoba elővárosában (rabaḍ), amelyet az adóemelések váltottak ki. A zendülés után sok Omajjád-ellenes személy Marokkóba menekült, ahol az Idríszidák befogadták őket, és Fez városában telepítették le őket (állítólag 15.000 családot). Más csoportok időlegesen átvették a hatalmat Egyiptom Alexandria városában (814–825), mielőtt 827-ben elfoglalták Bizánctól Krétát, ahol emírséget alapítottak, amely 961-ig fennállt.
A belső zavargások miatt Al-Hakam nem tudott aktívan fellépni a frankokkal szemben. Így 801-ben a frankok elfoglalták Barcelonát, majd 806-ban megalapították a Spanyol Őrgrófságot (Marca Hispanica). Ezáltal megszilárdították hatalmukat a Pireneusoktól délre is. A Balear-szigetek szintén harctérré váltak 798-tól kezdődően a muszlimok és a frankok között.
Al-Hakam 822-ben hunyt el 26 éves uralkodás után. A trónon fia, II. Abd ar-Rahmán követte.
A Córdobai Omajjádok családfája
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Gemeinsame Normdatei (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország). (Hozzáférés: 2015. augusztus 12.)
- ↑ Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven). Nagy Katalán Enciklopédia. Grup Enciclopèdia. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Brockhaus (német nyelven). Brockhaus
- ↑ a b Khayr al-Din al-Zirikli: الأعلام (arab nyelven). al-Aʻlām (Dār al-ʻIlm, 2002) pp. 267. Dar El-Ilm Lilmalayin, 2002
- ↑ „Аль-Хакемъ I” (orosz nyelven). Encyclopedic lexicon. Volume II, 1835.
- ↑ „Гакам” (orosz nyelven). Brockhaus and Efron Encyclopedic Dictionary. Volume VIIа, 1892.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben az al-Hakam I. című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- Ulrich Haarmann: Geschichte der Arabischen Welt. C.H. Beck München, 2001, ISBN 3-406-38113-8
- A. Huici Miranda: „al-Ḥakam I.“ In: The Encyclopaedia of Islam. New Edition, Bd. III, S. 73b-74b.
- Stephan und Nandy Ronart: Lexikon der Arabischen Welt. Artemis Verlag Düsseldorf, 1972, ISBN 3-7608-0138-2
