I. al-Ádil egyiptomi szultán
| Asz-Szálih Ajjúb | |
.jpg) | |
| Egyiptom szultánja | |
| Uralkodási ideje | |
| 1200 – 1218 | |
| Elődje | Al-Manszúr |
| Utódja | Al-Kámil |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Ajjúbidák |
| Született | 1145. június Baalbek |
| Elhunyt | 1218. augusztus 31. (73 évesen) Damaszkusz |
| Édesapja | Najm ad-Din Ayyub |
| Édesanyja | Sitt al-Mulk Fatma Khatun |
| Testvére(i) |
|
| Gyermekei |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Asz-Szálih Ajjúb témájú médiaállományokat. | |
I. al-Ádil (Baalbek, 1145. június – Damaszkusz, 1218. augusztus 31.) egyiptomi szultán 1200-tól haláláig.
Élete
[szerkesztés]Szaladin fivére volt. Testvére uralkodása idején (1171–1193) fontos feladatokkal bízták meg, 1183 és 1186 között Aleppó kormányzója volt. Többek között ő vezette a tárgyalásokat az Oroszlánszívű Richárd angol királlyal a harmadik keresztes hadjárat idején. Bar Hebraeus szír történetíró egy későbbi beszámolója szerint Szaladin 1191 októberében békekötés céljából házasságot kezdeményezett Al-Adil és Plantagenet Johanna hercegnő között. A házaspárnak Jeruzsálem uralmát szánták volna. A terv végül Al-Adil vonakodásán bukott meg, mivel nem volt hajlandó áttérni a keresztény hitre.
Szaladin 1193-as halála után Al-Adil Mezopotámia északi részét (Dzsazíra) kapta meg kormányzati területként. Szövetségre lépett unokaöccsével, az aleppói az-Záhir Gázival, 1193-ban leverte a moszuli Zengid-felkelést, majd 1196 körül bevonult Damaszkuszba, ahol megbuktatta unokaöccsét, al-Afdalt. 1200 körül Egyiptom ellen vonult, ahol szintén legyőzte unokaöccseit, és Al-Manszúr egyiptomi szultánt megfosztotta a tróntól, majd átvette a hatalmat. Al-Adil ekkor felvette az al-Malik al-Adil („Az igazságos király”) uralkodói nevet, és Egyiptom szultánjává, valamint az Ajjúbida-dinasztia főurává kiáltotta ki magát. Hamarosan sikerült is alávetnie a többi Ajjúbida-fejedelmet a fennhatóságának.
Bár Al-Adil igyekezett előmozdítani a kereskedelmet az olasz tengeri köztársaságokkal — többek között kereskedelmi szerződést kötöttek Pisával —, a keresztényekkel való kapcsolatok végül megromlottak. 1218 májusában keresztes sereg szállt partra Egyiptomban. Ebben a helyzetben halt meg al-Malik al-Adil 1218 augusztusában 18 évnyi uralkodás után 73 éves korában. Halála előtt legidősebb fiát, al-Kámilt nevezte ki Egyiptom szultánjává, al-Asráfnak Mezopotámiát, al-Muʿazzamnak pedig Szíriát adta.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben az al-Adil I. című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- Hans Eberhard Mayer: Geschichte der Kreuzzüge. 8. verbesserte und erweiterte Auflage. W. Kohlhammer, Stuttgart u. a. 1995, ISBN 3-17-013802-2 (Kohlhammer-Urban-Taschenbücher, 86).
- Steven Runciman: Geschichte der Kreuzzüge. Sonderausgabe in 1 Band ohne Quellen- und Literaturangabe. H. C. Beck, München 1978, ISBN 3-406-02527-7 (Beck’sche Sonderausgaben).
