I. Zijádat Alláh aglabida emír
| I. Zijádat Alláh | |
 | |
| aglabida emír | |
| Uralkodási ideje | |
| 817 – 838 | |
| Elődje | I. Abdullah aglabida emír |
| Utódja | Al-Aghlab aglabida emír |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Aglabidák |
| Született | |
| Elhunyt | 838. június 10. (49-50 évesen) |
| Édesapja | I. Ibráhim aglabida emír |
| Testvére(i) | I. Abdullah aglabida emír |
I. Zijádat Alláh (?, 788 vagy 789 – ?, 838. június 10.) aglabida emír 817-től haláláig.
Élete
[szerkesztés]Fivérét, I. Abdullah aglabida emírt követte a trónon. Bár független uralkodója volt Ifrikijának, sok olyan problémával kellett szembenéznie, mint elődeinek, akik az Abbászida kalifátus kormányzóiként szolgáltak. Zijádat Alláh idején zajlott le valószínűleg a legnagyobb jund-lázadás Ifrikijában, amely egyben az utolsó ilyen jellegű felkelés is volt. A lázadás 824-ben tört ki, és a jund (a helyi arab katonai elit) Ifrikija nagy részét elfoglalta. Az emíreknek általában egyszerre kellett megküzdeniük a jund és a berberek okozta problémákkal, mivel e két csoport egymás gondjait is súlyosbította. Zijádat Alláhnak azonban sikerült jó kapcsolatot kialakítania a berberekkel, és ezt az együttműködést kihasználva a berber csapatokat vetette be a lázadó jund legyőzésére. Ez a szövetség lehetővé tette számára, hogy elkerülje a hatalma összeomlását, sőt megerősítse uralmát. (Ez a helyzet hasonlít I. Idrísz idríszida imám és a berberek közti viszonyra, amely lehetővé tette az Idriszida állam megerősödését — olyannyira, hogy néha fenyegette az Aglabidák területeit is.)
Észak-Afrika kontextusában egy helyi berber szövetség lehetővé tette, hogy egy emír ne legyen annyira kiszolgáltatva az olyan erőszakszervezeteknek, mint a jund, és egyben megerősítse saját államát. Zijádat Alláh esetében a berberekkel ápolt pozitív kapcsolat nemcsak a hatalom elvesztését akadályozta meg, hanem lehetővé tette a lázadás leverését és azt is, hogy az Aglabidák új hódítások felé forduljanak.
Egyes vélekedések szerint Zijádat Alláh azért kezdte meg Szicília meghódítását, hogy a dzsihádot kereső jund-harcosokat lekösse. Más változat szerint már uralta a lázadást, és a hódítást további lázadások megelőzése, valamint új erőforrások megszerzése céljából indította, hogy stabilizálja uralmát. (Ezt az elméletet azonban kritika érte, mivel egy jóval később keletkezett forrásra támaszkodik, amely nem biztos, hogy megbízható.) A szicíliai hódítás új korszakot nyitott az Aglabida dinasztia számára, ezért Zijádat Alláhot néha az Aglabidák „második alapítójaként” is emlegetik. Azzal, hogy megoldotta a jund és a berber kérdést, amely minden elődjét sújtotta, stabilabb politikai alapokra helyezte a régiót. A hódítás nyomán Szicília Aglabida uralom alá került, amely egészen addig tartott, amíg a a szintén észak-afrikai Fátimidák a 9. század elején meg nem döntötték az Aghlabida hatalmat.
Zijádat Alláh 838-ban hunyt el 21 éves uralkodás után. A trónon fivére, Al-Aghlab követte.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Ziyadat Allah I of Ifriqiya című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- Bennison, Amira K. (2009). The Great Caliphs: The Golden Age of the ‘Abbasid Empire. Yale University Press.
- Fenwick, Corisande (September 2022). "How to Found an Islamic State: The Idrisids as Rivals to the Abbasid Caliphate in the Far Islamic West". Islamic History and Civilization. 198.
- Finkel, Joshua; Murgotten, Francis Clark (January 1933). "Al-Baladhuri's Account of the Mohammedan Conquests". The Jewish Quarterly Review. 23 (3): 276–277. doi:10.2307/1451600.
- Hagemann, Hannah-Lena; Mewes, Katharina; Verkinderen, Peter (2020). "Studying Elites in Early Islamic History: Concepts and Terminology". In Stefan Heidemann; Gottfried Hagen; Andreas Kaplony; et al. (eds.). Transregional; and Regional Elites – Connecting the Early Islamic Empire. Boston: De Gruyter.
- Heideman, Stefan (2020). "Introduction". In Stefan Heidemann; Gottfried Hagen; Andreas Kaplony; et al. (eds.). Transregional; and Regional Elites – Connecting the Early Islamic Empire. Boston: De Gruyter.
- Hitti, Philip Khuri (1916). "Introduction: Arabic Historiography with Special Reference to Al-Baladhuri". In The Faculty of Political Science of Columbia University (ed.). The Origins of the Islamic State. New York: Columbia University.
- Kennedy, Hugh (2005). "The War between the Brothers". When Baghdad Ruled the Muslim World. Da Capo Press.
- Kennedy, Hugh (2017). "The Origins of the Aghlabids". In Glaire D. Anderson; Corisande Fenwick; Mariam Rosser-Owen (eds.). The Aghlabids and their Neighbors. Brill.
- Savage, E. (1992). "Berbers and Blacks: Ibāḍī Slave Traffic in Eighth-Century North Africa". The Journal of African History. 33 (3).
- The Editors of Encyclopedia Britannica (September 2023). "Fatimid Dynasty". Encyclopedia Britannica. Encyclopedia Britannica.
- Wansbrough, John (1969). "On Recomposing the Islamic History of North Africa: A Review Article". The Journal of the Royal Asiatic Society of Great Britain and Ireland (2): 161–170. JSTOR 25203138.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]
