I. Szobeszláv cseh fejedelem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(I. Szobeszláv cseh herceg szócikkből átirányítva)
I. Szobeszláv
Sobiesław I.jpg

Csehország fejedelme
Uralkodási ideje
11251140. február 14.
Elődje I. Ulászló
Utódja II. Ulászló
Életrajzi adatok
Született 1187 körül
Prága
Elhunyt 1140. február 14.
Chvojen vára[1]
Házastársa Adelheid
Gyermekei
  • Wenceslaus II, Duke of Bohemia
  • Udalrich II, Duke of Moravia
  • Maria of Bohemia
  • Soběslav II, Duke of Bohemia
  • Vladislaus of Olomouc
Édesapja II. Vratiszláv
Édesanyja Lengyelországi Świętosława
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Szobeszláv témájú médiaállományokat.

I. Szobeszláv (csehül: Soběslav I.), (1087 körül – 1140. február 14.[1][2]) cseh fejedelem 1125-től.

Élete[szerkesztés]

II. Vratiszláv és Svatava fiaként született.[1] A cseh örökösödési rend nem sok esélyt adott Szobeszláv számára, hogy trónra kerüljön.[1] II. Břetiszláv halála után II. Borivojt támogatta.[1] Számkivetésében külhoni udvarokat látogatott, hadjáratokban vett részt, különösen III. Boleszláv lengyel fejedelem ügyeibe ártotta bele magát, amikor a cseh fejedelem annak ellenlábasát, Zbignievet pártolta.[1] I. Ulászlótól elnyerte Brünn és Znaim hercegségét (11151123).[1] Később ismét számkivetés lett a sorsa (1124), ekkor a szász herceg, a későbbi II. Lothár fogadta udvarába.[1] A bárók végül a legidősebb Přemysl-ház legidősebb hercege, a jog szerinti örökös II. (Fekete) Ottó ellenében hívták meg a trónra.[1] Ezután az előzetes megállapodást megszegve elvette Ottótól Brünnt,[1] és azt Vratiszlávnak (Brünni Konrád unokájának) adta.[1]

Ottó III. Lothár német-római császárhoz fordult segítségért,[1] magára haragítva a hazafias gondolkodású előkelőket.[1] 1126-ban az Érchegység (csehül: Krušné hory) lábánál fekvő Chlumec erődítménye mellett[3] vívott csatában Szobeszláv győzött. Ottó holtan maradt a csatatéren,[1] Lothár pedig fogságba esett.[4] Szabadulása érdekében elismerte Csehország függetlenségét és azt, hogy a hűbérbirtokok adományozása a bárók szavazásán múlik.[1] Szobeszláv támogatta Lothárt a Staufenek ellen, hatalmas építkezésekbe kezdett a prágai várban és más erősségekben,[1] 1130-ban pedig elfojtotta az ellene szőtt összeesküvést.[1] 1135-ben rendelte el az az időben a cseh uralkodók (Vyšehrad után) második rezidenciájának számító prágai vár teljes újjáépítését; ekkor építették egyebek közt a régi királyi palota ma „román szintnek” nevezett termeit is.

Uralma alatt kiterjesztette Csehország határait és megalapozta az ország nemzetközi tekintélyét, amiért hagyományosan őt tekintik a cseh nemzet alapító atyjának. Vyšehradban temették el.

Családfája[szerkesztés]

az 1126-os Chlumce-i csata (Adolf Liebscher (1857–1919) festménye)
I. Bretiszláv
* 1002
† 1055. I. 10.
Schweinfurti Judit
* 1003
† 1058. VIII. 2.
I. Kázmér
* 1016. VII. 25.
† 1058. XI. 28.
Kijevi Dobronega
* 1016
† 1087
         
     
  II. Vratiszláv
* 1032/1033
† 1092. I. 14.
Piast Szvatava
* 1046/8
† 1126. IX. 1.
     
   
I. Szobeszláv
* 1087 k.
† 1140. II. 14.
Árpád-házi Adelheid
* 1107
† 1140. IX. 15.
OO   1123
                   
                   
Ulászló
* ???
† 1165 után
 
Mária
* 1124/1125
  † 1172 után
 
II. Szobeszláv
* 1128
† 1180. I. 29.
 
Ulrik
* 1134
† 1177 után
 
II. Vencel
* 1137
† 1192 után
 

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c d e f g h i j k l m n o p q Petr Čornej – Ivana Čornejová – Pavel Hrochová – Jan P. Kučera – Jan Kumpera – Vratislav Vaníček – Vít Vlnas: Európa uralkodói (Evropa králů a císarů. Významní panovnící a vládnoucí dynastie od 5. století do současnosti, Prága, 1997); Magyar kiadás: MÆCENAS Könyvkiadó, 1999, fordította Tamáska Péter, ISBN 9636450536, ill. ISBN 9632030176, 219. oldal
  2. The Premyslids (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2011. január 10.)
  3. Královská Cesta.cz: Soběslav I
  4. N.A. Szidorova et al.: Világtörténet tíz kötetben III., 420–421. old. Kossuth Könyvkiadó, 1963.

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]


Előző uralkodó:
I. Ulászló
Csehország uralkodója
11251140
A cseh címer
Következő uralkodó:
II. Ulászló