I. Niképhorosz konstantinápolyi pátriárka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
I. Niképhorosz
Konstantinápoly püspöke
Chludov Nikephoros I of Constantinople.jpg

Született 758
Konstantinápoly
Elhunyt 828. április 5.
Konstantinápoly
Sírhely Church of the Holy Apostles
Nemzetiség örmény
Püspökségi ideje
806. április 12. – 815. március 13.
Előző püspök
Következő püspök
Tarásziosz
I. Theodotosz

A bizánci egyház szentként tiszteli, és ünnepét március 13. napján üli meg.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Niképhorosz témájú médiaállományokat.

I. (Szent) Niképhorosz (ógörögül: Νικηφόρος Α΄, latinul: Nicephorus), (758828. április 5.) konstantinápolyi pátriárka 806-tól 815-ig.

Élete és művei[szerkesztés]

Niképhorosz 806-ban lett Konstantinápoly pátriárkája, és kezdettől fogva a képtisztelet híveként viselte magát a képrombolás vitáiban. Ezért 815-ben elmozdították hivatala éléről, és számüzetésbe kellett vonulnia. Számüzetése alatt több jelentős teológiai és történeti művet is írt (Patrologia Graeca, 100:533–832). Halála után épen maradt testét a képrombolási harc elmúltával 847-ben szállították vissza a fővárosba. Korabeli életrajzát kortársa, Ignatosz Melodosz készítette el.[1]

Niképhoroszt a bizánci egyház szentként tiszteli, és ünnepét március 13. napján üli meg. Tekintélye, tudása, és az ortodox tanokhoz való szigorú ragaszkodása miatt alakját Alexandriai Szent Cirillhez szokták hasonlítani.[1]

Személye a Régi tudós világ históriájában[szerkesztés]

Budai Ézsaiás teológus és történetíró a Régi tudós világ históriája című 1802-es, Debrecenben megjelent nagy tudós-lexikonában a következőket írja Niképhoroszról:[2]

NICEPHORUS CONSTANTINOPOLITANUS, született 758-bann, meghólt 828-bann. Külső hívataloknak viselése utánn, Klastromi életre advánn magát, Constantzinápolyi Pátriárchává lett. De azt csak 9. esztendeig viselhette. Mert Leo Armenius Tsászártól, mivelhogy a’ képek-tisztelete mellett nagyonn buzgottː 815-benn számkivetésbe kűldetett. Munkái ezekː 1. Chronologia Compendiaria, mely Ádámtól fogva, az ő idejéig vivődik. 2. Breviarium Historicum, mely Mauricius halálától, vagy, 602-től, Constantinus Copronymusig, vagy, 770-ig mégyen; és nem megvetendő munka. Vagynak holmi Theologiára tartozó polemica írási is, de a’ mellyek ide nem tartoznak.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Puskely, i. m., 152. o.
  2. Google Books, 113–114. o.

Források[szerkesztés]

  • Puskely Mária: A keresztény Európa szellemi gyökerei: Az öreg földrész hagiográfiája. Budapest: Kairosz Kiadó. 2004. ISBN 963956818X  

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]